Románokat akar látni a magyar parlamentben a román államfő

Vágólapra másolva!
Traian Basescu román államfő szerint Magyarországon és néhány egyéb országban nem kielégítő a román kisebbség politikai képviselete. Basescu az Európa Tanács szerdai ülésén arról beszélt, hogy bár Romániában széles körű jogok illetik meg például a magyar kisebbséget, ez nem kölcsönös, annak ellenére sem, hogy jelentős román kisebbség él Magyarországon. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 7995-en vallották magukat románnak.
Vágólapra másolva!

Szerbia és Ukrajna mellett Magyarországot is bírálta az Európa Tanács (ET) szerdai strasbourgi ülésén elmondott beszédében Traian Basescu román államfő, amiért ezek az országok - noha jelentős román kisebbség él területükön - a parlamenti képviselet kapcsán nem biztosítják azt a bánásmódot számukra, mint amit Románia megad a területén élő nemzeti kisebbségeknek. Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 7995 román él.

Basescu emlékeztetett arra, hogy a román alkotmány alapján a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek akkor is joguk van egy képviselői helyhez a parlamentben, ha egyébként a választásokon nem kapnak a mandátumszerzéshez szükséges szavazatot. Ennek köszönhető, hogy a magyar kisebbség szervezete, az RMDSZ mellett 19 nemzeti kisebbség van jelen a bukaresti törvényhozásban - mondta. Ezt a módszert Basescu "mélységesen európai jellegűnek" nevezte, és bírálóan említette a szerbiai, ukrajnai és magyarországi helyzetet.

A magyar Alkotmánybíróság már 1992-ben úgy határozott, hogy meg kellene oldani a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. A testület arra hivatkozva állapította ezt meg, hogy az etnikai kisebbségek államalkotó tényezők. Az Országgyűlés azonban azóta is mulasztásos alkotmánysértésben van, a párrtoknak ugyanis nem sikerült megállapodniuk arról, miként lehetne biztosítani a kisebbségek törvényhozási képviseletét.

A román államfő - aki az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszerrel foglalkozó Európa Tanács soros elnökeként szólalt fel az ET parlamenti közgyűlésének ülésén - a beszéd után Németh Zsolt fideszes képviselőnek, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének kérdésére válaszolva külön is kitért a romániai kisebbségek helyzetére. Mint rámutatott, ők nem pusztán a parlamentben vannak jelen, de iskoláik vannak, ahol anyanyelvükön tanulhatnak, az igazságszolgáltatásban joguk van anyanyelvük használatához, ahol pedig a 20 százalékos arányt elérik, az önkormányzat is köteles a hivatalos iratokat saját nyelvükön kiállítani. Basescu szerint a kisebbségvédelem szempontjából a romániai az egyik legmodernebb, európai szinten is elismert rendszer.

Az államfő strasbourgi felszólalásában beszélt Moldova és a többi európai ország kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről, és felvetette: miután Moldova szemmel láthatóan előrehaladást ért el a demokratikus intézményrendszer megteremtése terén, az Európai Uniónak ugyanolyan menetrendet kellene adnia a volt szovjet tagköztársaságnak, mint amilyet az EU-csatlakozás elősegítését célozva megadott a nyugat-balkáni országoknak.

MTI/[origo]