Az elrettentő agresszió az USA propagandagépezetének egyik legfőbb feladata, derül ki egy korábban szigorúan titkos, nemrég nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentumból. A Donald Rumsfeld védelmi miniszter által jegyzett stratégia az információs és pszichológiai hadviselés módszeréről szól. A dokumentum szerint az USA fegyverként kívánja használni az internetet, és rengeteg módszert hajlandó bevetni az emberek meggyőzésére. A röplapozás mellett a humanitárius akciók is szolgálhatnak háborús célokat, a lényeg a másként gondolkodók viselkedésének megváltoztatása.

"Egyetlen dolgot kell tenned, ha szeretnél megnyerni egy háborút. El kell érned, hogy az agy irányítsa a testet. Sose engedd, hogy a test mondja meg az agynak, mit kell tenni... A test soha nem adja fel, amíg az agy el nem fárad" - idézi a lélektani hadviselés fontosságát szemléltető George Patton tábornokot az amerikai hadsereg információs hadviselésről szóló stratégiája. A dokumentum képezi az alapját az amerikai hadsereg egyik most nyilvánosságra került, Donald Rumsfeld védelmi miniszter által jegyzett útmutatójának (Information Operations Roadmap), amely a lélektani és információs hadviselés jelentőségéről szól, és ennek fejlesztését tűzi ki a hadsereg egyik legfontosabb feladatául.

"Az információ, amely mindig fontos a hadviselésben, mostanra kritikus alapfeltétele lett a katonai sikernek, jelentősége pedig a belátható jövőben még ennél is nagyobb lesz" - írja a George W. Bush amerikai elnök egyik legkonzervatívabb emberének tartott Rumsfeld az anyag bevezetőjében. Rumsfeld szerint az információs hadműveletek, azaz a pszichológiai hadviselés, illetve az információszerzést és az ellenség kommunikációjának megbénítását szolgáló tevékenység a hat alapvető bevetési módszer egyike, mára legalább akkora a jelentősége, mint a légierőnek, a hadiflottának vagy a különleges egységeknek. Nem egy egyszerű lehetőség, hanem "a jövő haderejének magja" - fogalmaz.

"Elrettentő agresszió" - fogalmazza meg Rumsfeld az ellenségre gyakorolt pszichológiai nyomás jelentőségét. Ezzel a módszerrel ugyanis - mint írja - gyorsan szét lehet szórni az amerikai hadsereg számára fontos, az ellenséges népesség megnyerését szolgáló információt, befolyásolni lehet a döntéshozatalt és meg lehet osztani az embereket. Ennek érdekében a védelmi miniszter azt is fontosnak tartja, hogy a nyílt diplomáciai lépésektől jobban elválasszák az információs hadjáratokat, mivel ha nyilvánvalóvá válik, hogy egy-egy diplomáciai akció a pszichológiai hadviselés része, akkor hitelessége elvész.

Az információs hadviselésnek három fontos feladata van. Egyrészt elrettenti, elbátortalanítja, lebeszéli és irányítja az ellenséget, ezzel szétzilálja az ellenséges vezetés utasításait és egységes céljait. Ezzel párhuzamosan az információs hadviselést folytató egységek feladata az is, hogy az amerikai hadsereg és a közvélemény elszántságát, tudatosságát, támogatását megőrizzék. Ezenkívül kommunikációs eszközökkel kell kisiklatni az ellenség terveit, illetve technikai eszközökkel ellenőrzés alá kell vonni az ellenséges kommunikációt.