Szabadon dolgoznak a kémek Európában

2006.03.02. 16:02

Túlságosan szabadon tevékenykedhetnek a külföldi kémek Európa területén - állítja az Európa Tanács legfrissebb jelentése. Bár a szervezet mostani vizsgálata során sem talált bizonyítékot arra, hogy titkos CIA-börtönök lennének Európában, Terry Davis főtitkár szerint a nemzetbiztonsági szervek visszaéléseinek és túlkapásainak elkerüléséhez biztosítékokra lenne szükség. A főtitkár Magyarországot pozitív példaként állította a többi ország elé.

Európa a külföldi titkosszolgálatok szabad vadászterületévé vált - véli az Európa Tanács, az emberi jogokat és demokráciát védő, legmagasabb szintű európai szervezet. Terry Davis főtitkár a feltételezhetően illegálisan fogva tartott rabokkal foglalkozó vizsgálat eredményét ismertetve azt mondta, hogy bár több európai ország is rendelkezik saját titkosszolgálatát felügyelő szervekkel, az államok területén tevékenykedő, külföldi titkosszolgálatok ellenőrzésére alig néhány országnak van törvényes lehetősége.

Mindez azt jelenti, hogy a külföldi kémek és ügynökök jogsértéseiért, szinte lehetetlen felelősöket találni. Magyarországot a főtitkár ebből a szempontból pozitív kivételként emelte ki, mivel nálunk nemcsak a hazai titkosszolgálat felügyelete megoldott, de az esetlegesen Magyarországon tevékenykedő külföldi ügynökök ellenőrzéséről is törvény rendelkezik.

Davis arra is felhívta a figyelmet, hogy az államok felelősségére és felelőtlenségére vonatkozó jelenlegi szabályok komolyan megnehezítik a külföldi ügynökök működése elleni fellépést. Az egyes államok önálló jogrendszereinek különbsége miatt ugyanis, ilyen esetekben nem lehet felelősségre vonni egy országot más államok törvényei alapján.  "Az állami immunitás (vagyis a felelősségtől való mentesség) nem jelenthet egyúttal büntetlenséget is" - mondta a főtitkár. A kínzások esetét már korábban is kivételnek tekintették, elméletileg eddig sem lehetett büntetlenül embereket kínozni titkosszolgálati módszerekkel harmadik országban. A főtitkár szerint azonban ez nem elegendő, az államok felelősségét ki kell terjeszteni az emberi jogok más, komoly megsértéseire is, mint amilyen például az emberek erőszakos eltüntetése.

Az ET vizsgálata nem tárt fel ugyan új bizonyítékokat az állítólagos európai CIA-börtönök létezéséről, ennek ellenére Davis szerint nincs elég biztosíték a jogsértések megelőzésére. A főtitkár ezért azzal a kéréssel fordult az Európa Tanács tagállamaihoz, hogy bocsássanak rendelkezésre minden olyan információt, amely a feltételezett börtönökkel vagy az Európán áthaladó, rabszállító CIA-repülőgépek útjaival kapcsolatos. Azt is hangsúlyozta, hogy Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Lengyelország még nem adott kielégítő választ a Tanács kérdéseire, így ezektől az államoktól is további információkat várnak.

Az Egyesült Államok közben továbbra is kitart amellett, hogy semmilyen törvényt nem sértett meg. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter ugyan elismerte, hogy kihallgatás céljából szállítanak gyanúsítottakat külföldre repülőgéppel, azt azonban tagadta, hogy ezeken a kihallgatásokon kínoznák a foglyokat. Bár a kihallgatások helyszíneiről biztosat még mindig nem tudni, a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezet azt állítja, közvetett bizonyítékai vannak arról, hogy a CIA rabokat szállított Romániába és Lengyelországba. Ezt az információt hivatalosan mindkét ország cáfolja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK