Magánakciónak tartják a magyarellenes tüntetést

Vágólapra másolva!
Százezer román hazafit vár március 15-re a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke Székelyudvarhelyre, hogy együtt tiltakozzanak a Székely Nemzeti Tanács gyűlése ellen, amelyen a szervezők ismertetik területi autonómiával kapcsolatos kiadványukat. Az ellentüntetés hírére sokan rögvest az 1990-es marosvásárhelyi véres események megismétlődését vizionálták.
Vágólapra másolva!

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal március 15-én székely nagygyűlést rendez a településen. Miután kiderült, hogy a magyar nemzeti ünnep alkalmából a szervezők szeretnék bejelenteni az igényüket Székelyföld területi autonómiájára, újra hallatta hangját az ultranacionalista Nagy-Románia Párt már régóta a partvonalon kívülről bekiabáló elnöke.

Corneliu Vadim Tudor a rendezvény tényét úgy kezeli, mintha azon a Székely Köztársaságot kiáltanák ki. A párthoz köthető honlap előre közölt egy forgatókönyvet, amely szerint március 15-én, a helyi irredenta erők, a magyar hadsereg és a titkosszolgálat támogatásával összetűzést provokálnak, és megpróbálják elfoglalni Erdélyt. A székely nagygyűlést követően letartóztatják a román nemzeti szervezetek vezetőit, többek között Gheorghe Funart, a kolozsvári ex-polgármestert, és kivégzések sem zárhatók ki - tartalmazza az állítólagos forgatókönyv.

Ferencz Csaba, az SZNT elnöke egy sajtótájékozatón azt mondta, hogy a székely nemzeti gyűlést a közvetlen demokrácia egyik formájának tartja és "politikamentes, békés" megnyilvánulásra számít. A politikai pártokon kívül mindenkit szívesen látnak, akik támogatják a székelyföldi autonómiát. A nagygyűlés díszvendége Raffay Ernő történész lesz, de beszédet mond többek között Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki a bejegyzésre váró, az RMDSZ alternatívájának szánt Magyar Polgári Szövetség elnöke.

Többen felvetették, hogy megismétlődhetnek az 1990-es marosvásárhelyi véres atrocitások, amikor román belügyis tisztek, román-magyar konfliktusnak álcázott tömegverekedést vezényeltek le. A pogromban többen meghaltak, és Sütő András író is akkor vesztette el látását a fél szemére. Parászka Boróka, A Hét című erdélyi hetilap főszerkesztője szerint ugyanakkor teljesen történelmietlen és alaptalan az összehasonlítás.

A főszerkesztő úgy látja, hogy az elmúlt években, a nagypolitika szintjén a nacionalista felhangok háttérbe szorultak. Tudor pártja rég marginalizálódott. Szász Jenő és Tőkés László, illetve az RMDSZ belső ellenzékének pozíciói pedig meggyengültek, miután kiderült, nincs igazi tömeg-támogatottságuk - jegyezte meg a főszerkesztő, aki szerint ezért a tüntetés olyan politikai akció, amely arra szolgál, hogy a megrendült nimbuszú főszereplők politikai jelenlétére irányítsa a fényt.

"A puszta pánikkeltésnél fontosabb az időzítés háttere" - véli Parászka. Bukarestben zajlanak a koalíciós tárgyalások a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán, amelynek a megszavazása az RMDSZ-nek presztízskérdés. A törvény megteremtené a kulturális autonómia jogi kereteit, ám a kormánypártok között hiányzik a konszenzus. A főszerkesztő szerint az RMDSZ belső ellenzékének az elhúzódó koalíciós egyeztetés egy újabb lehetőség, hogy a kolozsvári magyar egyetem mellett, egy másik ügyben is előálljanak követeléseikkel.

Bogár Zsolt