Egyenruhás imámokat alkalmaznak az osztrák hadseregben

2006.03.17. 19:06

Hamarosan "egyenruhás imámok" tevékenykedhetnek az osztrák hadseregben, amelyben a muzulmán vallású katonák száma mára csaknem egyenlővé vált az evangélikusokkal.

Günther Platter védelmi miniszter irodája pénteken Bécsben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a minisztérium már tárgyalásokat folytat a mintegy 340 ezres ausztriai muzulmán közösség képviselőivel e kérdéskörről. Az osztrák kiskatonák 3,5 százaléka, azaz mintegy 1000 fő muzulmán vallású. Ők jelenleg egy bécsi laktanyában "civil" imám irányításával imádkozhatnak péntekenként. Amennyiben megállapodás születik a megbeszélések eredményeképp, akkor "egyenruhás imámok" tevékenykedhetnek az osztrák hadseregben. Más vallások papjai már most is tevékenykedhetnek a hadseregben, egyebek között az osztrák alakulatok külföldi feladatvállalásainak a keretében. A minisztérium szerint a védelmi miniszter teljes mértékben támogatja, hogy a vallások egyenlőségének a jegyében a muzulmán katonák is szabadon gyakorolhassák vallásukat a hadsereg kötelékében. A minisztérium egyelőre úgy látja, hogy még időre van szükség a megállapodáshoz.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pénteken viccnek minősítette a kezdeményezést. A Jörg Haider által tavaly tavasszal "elhagyott párt" új vezetése bírálta az "egyenruhás imámokra" vonatkozó kezdeményezést. Harald Vilimsky, a párt főtitkára úgy fogalmazott: "ha április 1-je lenne, akkor azt gondolnám, hogy rossz tréfáról van szó". Azt hangoztatta, hogy az osztrák hadseregnek "nem iszlám prédikátorokra van szüksége, hanem megfelelő felszerelésre és az Osztrák Köztársaság iránti megingathatatlan hitre".

Ausztriában már a monarchia idején, 1912-től államilag elismert vallássá vált az iszlám. A 8,14 milliós alpesi országban a 2001-es népszámláláskor a lakosság 4,2 százaléka vallotta magát iszlámhitűnek, míg 10 évvel korában mintegy 2 százaléka. A mintegy másfél milliós Bécsben négy évvel ezelőtt 7,8 százalékos volt a muzulmánok aránya, a bécsi muszlimok 45 százaléka Törökországból, 30 százaléka pedig a volt Jugoszláviából települt át.