Elutasította az őt kínzások miatt ért vádakat az USA az ENSZ kínzásellenes bizottsága előtti meghallgatáson. A genfi székhelyű bizottság egész hétvégén a terrorellenes háború nevében bevezetett intézkedésekről és az azokkal kapcsolatba hozható kínzásokról faggatja a 30 fős amerikai küldöttséget Genfben.

Pénteken kezdődtek azok a meghallgatások, amelyek során az USA-t faggatja az ENSZ kínzásellenes bizottsága. Jogvédők szerint az USA megsérti a nemzetközi szervezet kínzás elleni egyezményét. Azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy afganisztáni, iraki, guantánamói és másutt található büntetőlétesítményeiben szemet huny a kínzások és az embertelen bánásmód fölött. Ez az első alkalom, hogy az amerikai vezetésnek felelnie kell a kínzásokhoz köthető, a 2001. szeptember 11-i támadások után bevezetett intézkedések némelyikéért.

Az USA-t képviselő küldöttség vezetője, Barry Lowenkron, emberi jogokért felelős külügyminiszter-helyettes bizottság előtt tett nyilatkozatában arról beszélt, hogy kormánya elutasítja a kínzást, "a büntetőtörvények és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink tiltják a kínzást. A kínzás rossz" - mondta. Az iraki Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett kínzásokat "megbocsáthatatlan" és "védhetetlen" tetteknek minősítette, de megjegyezte, hogy 250 embert vontak felelősségre ezek miatt. John Bellinger, az amerikai külügy jogtanácsosa közölte, az USA válaszol a kérdésekre, de a bizottság ragjai "ne higgyenek el minden állítást".

Kérdések hétvégéje

Az amerikai tisztviselőket egész hétvégén kérdezgeti majd a bizottság, összesen 59 kérdést tesznek majd fel a 30 tagú küldöttségnek. Rob Watson, a BBC védelmi elemzője szerint az, hogy az USA ilyen jelentős számú küldöttséggel képviselteti magát, azt jelzi, a Bush-kormányzat felkészült, hogy visszavágjon az őt a terrorgyanús személyekkel való bánásmódja miatt ért vádakért. Az elemző szerint ugyanakkor ez felér annak a beismerésével is, hogy az USA megítélése mennyire megromlott a világban.

A kérdések többsége a terrorizmus elleni háborúval kapcsolatos. A bizottság többek között rákérdez az összes titkos börtönre és azok hollétére, az ott fogva tartottak számára, és arra hogy miért zárták be őket. Ezen kívül a rendkívüli fogolyátadásokkal - a külföldre szállított foglyokkal - kapcsolatban is részletes válaszokat várnak az amerikaiaktól.

Kíváncsiak lesznek arra, milyen intézkedéseket tettek, hogy még egyszer ne fordulhassanak elő az Abu Graib börtönben tapasztalt események, ahogy arra is, volt-e független vizsgálat, amely magas rangú vezetők felelősségét firtatta az ügyben.

Később értékel a bizottság

Jogvédők nagy jelentőséget tulajdonítanak a meghallgatásoknak. A Human Rights Watch szerint azért fontos az esemény, mert ez az első alkalom, hogy az USA-t felelősségre vonják a 2001 szeptemberi támadásokat követően bevezetett egynémely intézkedése miatt. Az Amnesty International pedig egy külön jelentést is készített a bizottság számára, amelyben az amerikai hivatalos nyilatkozatok és a mindennapi gyakorlat közötti ellentmondásokra világítanak rá.

Az ENSZ tíztagú, jogi szakértőkből álló bizottsága, a meghallgatások után értékeli az elhangzottakat, és egy későbbi időpontban közzéteszi javaslatait. Ezeknek elvileg köteles lesz eleget tenni az Egyesült Államok, jóllehet a bizottságnak nincsenek kényszerítő eszközei.