Mindenki boldogabb nálunk az EU-ban

A magyaroknak lesújtó véleményük van az Európai Unióról, amellyel alig állnak kapcsolatban, és ők a legkevésbé boldogok a tagállamok lakói közül - ez is kiderül egy friss felmérésből, amelyben Európa jövőjéről kérdezték a huszonöt tagországban élőket. A kutatás egyik készítője szerint a szokásos pesszimizmuson túl, a magyarok hangulatán sokat ronthatott a választások előtti depresszió.

A "The Future of Europe" (Európa jövője) című felmérést májusban tette közzé az Európai Bizottság. Csaknem huszonötezer uniós polgárt kérdeztek meg, akik a kérdőíveket februárban és márciusban töltötték ki. A kutatás azzal a céllal készült, hogy csökkentse a távolságot az Európai Unió és polgárai között, amelyre legutóbb tavaly, az európai alkotmánytervezet francia és holland elutasítása hívta fel a figyelmet. Magyarország a felmérés alapján kétségtelenül a legpesszimistábbak egyike a huszonöt tagállam közül.

Mindenki boldog, mi jóval kevésbé

Az európaiak általában véve boldognak érzik magukat: összességében 90 százalék elégedett a családi életével és 84 százalék a jelenlegi helyzetével, környezetével is. A tagállamok között ebben kicsi a különbség, bár az újak kissé rosszabbul érzik magukat. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek több mint fele különösen boldognak érzi magát a saját országában. Az országok közötti különbségek kicsik, inkább abban áll az eltérés, hogy milyen intenzitással fejezik ki pozitív érzelmeiket az emberek. A csehek, szlovákok és olaszok például kevesebbszer adták a "nagyon boldog" választ, mint mások.

A hazájában általában boldognak érzi magát a dánok, finnek, svédek 98 százaléka - ezek a legmagasabb arányok. Az egész EU-ban 90 százalék azok aránya, akik pozitív választ adtak a kérdésre, és ettől csak kevéssel marad el a lista végén álló Csehország (85 százalék), Németország (84 százalék), Szlovákia (83 százalék). Magyarország viszont tőlük jóval lemaradva lett az utolsó: az itt élők mindössze 59 százaléka érzi magát boldognak.

Alig érintkezünk külföldiekkel

A felmérés során olyan kérdéseket is feltettek, melyek azt firtatták, az európaiak utaznak-e külföldre, olvasnak-e idegennyelvű könyvet vagy újságot, illetve találkoznak-e külföldiekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy ezt csak egy kisebbség mondhatja el magáról: mindössze a megkérdezettek 43 százaléka érintkezik más EU-ország lakóival. Magyarország itt is az utolsó helyen áll: a válaszadók mindössze 19 százaléka érintkezik más uniós állam polgáraival.

Az elmúlt egy évben - a kérdésekre adott válaszok szerint - az európaiak alig több mint harmada járt külföldön. Az észak-európiak a jelek szerint többet utaznak, mint a déliek. Ebben a kérdésben egyébként az EU-átlag 37 százalék, a magyaroknak pedig negyede járt uniós országban az elmúlt évben. Itt nem vagyunk utolsók, a görögöknek például csak tizede mozdult ki hazájából.

Az idegen nyelvű könyvek olvasásában is az átlag alatt maradtunk: a magyaroknak mindössze 16 százaléka olvasott idegen nyelvű könyvet vagy újságot az elmúlt egy évben. Igaz, az EU-átlag sem sokkal magasabb, mindössze 23 százalék.

Rosszfelé megy az EU és nem jó tagnak lenni

Az eredmények azt mutatják, hogy általános a pesszimizmus abban a kérdésben, hogy az európaiak megítélése szerint jó irányba mennek-e a dolgok a saját országukban: 43 százalék szerint nem. Igennel csak alig több mint a megkérdezettek harmada válaszolt.

Ebben a kérdésben az írek a legoptimistábbak, kétharmaduk úgy gondolja, hogy Írország jó irányba halad. A többiek közül az optimista válaszok aránya sehol nem éri el a 60 százalékot. Az igenek aránya Csehországban 47, Nagy-Britanniában 38 százalék. Magyarország ismét az utolsók között van 23 százalékkal, aztán az olaszok következnek (21 százalékuk szerint jó az irány), végül a franciák (mindössze 19 százalékkal).

Jobbak voltak az eredmények, amikor azt kérdezték, hogy az unió dolgai jó irányba mennek-e. Az összes megkérdezett csaknem 40 százaléka szerint jó az irány, és csak 27 százalék szerint nem. A tagállamok között ugyanakkor jelentős különbségek vannak. Az új tagállamok például jobbnak látták a helyzetet (50-60 százalékuk szerint rendben mennek az EU dolgai), mint a régi tagok lakói, akik jóval szkeptikusabban látják az unió jövőjét. Annak ellenére, hogy új tagállam, Magyarország itt is kivételesen pesszimistának bizonyult, a magyarok mindössze 37 százaléka szerint jó az irány. Ezzel azért megelőzzük az angolokat, az olaszokat és az osztrákokat is.

A magyarok a mezőny végén vannak egy másik kérdésben is: csak 40 százalékuk tartja jó dolognak az EU-tagságot. Utánunk még négyen következnek, Finnország, Nagy-Britannia, Ausztria és Lettország. Az uniós állampolgárok összességében csaknem fele jó dolognak tartja az EU-tagságot. A legelsők a luxemburgiak 71 százalékkal.

Választás előtti pesszimizmus rontotta az eredményt

"Magyar szempontból elég szerencsétlen időpontban, a választások előtti két-három hétben történt a felmérés" - mondta az [origo]-nak Duránszkai Gábor, a kutatás magyarországi részét végző cég, a TNS Hungary vezetője. "Remélem, csak átmeneti depresszióba merült az ország nagyobb része ebben az időszakban" - fogalmazott.

Ezzel együtt valóban tendencia, hogy Magyarországon négy éve folyamatosan romlik az EU-tagság megítélése. "A belépés óta a csalódás még inkább érződik, a közömböstől elmozdul egyre több vélemény negatív irányba" - mondta Duránszkai. A kutatócég vezetője szerint ugyanakkor nem mondhatni, hogy euroszkeptikusak lennénk, mert nem mindenre mondunk nemet az unióval kapcsolatban, ellentétben például az angolokkal. "A magyar pesszimizmus nyilvánul meg abban, hogy a negatív jelenségeket, mint például a munkanélküliség vagy a globalizáció, az uniós tagsághoz kapcsolják a magyarok" - mondta a szakértő.

A pesszimizmus annak is köszönhető, hogy az EU-ról keveset tudnak a magyarok, akiket jórészt a politikusok informálnak. "Az EU az emberek szerint elérhetetlenül messze van, és a helyi politika szívesen és könnyen keni rá a rossz dolgokat az unióra" - fogalmazott Duránszkai Gábor. Ráadásul kevés az érintkezés a külfölddel, aminek az is oka, hogy kevés idegen nyelvet beszélünk, keveset olvasunk más nyelveken - magyarázta a felmérés eredményeit Duránszkai, aki a Magyarországon belüli különbségekről azt mondta: jellemzően a jobboldaliak kevésbé, a baloldaliak jobban támogatják az uniót.

Wirth Zsuzsanna