Kuba védheti az emberi jogokat, mi nem

2006.05.10. 16:51

Magyarország nélkül tartja meg első ülését június 19-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, amely a sokat bírált Emberi Jogi Bizottságot váltja fel. A Tanács 47 tagját kedden választották meg. A magyarok nem kaptak elegendő szavazatot, míg a kelet-európai régióból a csehek, a lengyelek és a románok is képviseltethetik magukat a testületben.

"Ez a lépés győzelem az emberi jogok globális védelme számára" - nyilatkozta Yvonne Terlingen, az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet ENSZ-beli képviselője, mikor a szövetség március 15-én elfogadta az Emberi Jogi Tanács felállításáról szóló határozatot.

A világszervezet főtitkára, Kofi Annan egy éve javasolta a régi Emberi Jogi Bizottság lecserélését. Az új szerv a remények szerint hatékonyabban tud majd működni elődjénél, amelyet sokan egyszerűen rossz viccnek tartottak, miután a leginkább jogsértő tagállamok is tagságot kaphattak, amelyet aztán arra használtak fel, hogy megvédjék egymást az elmarasztaló határozatoktól. A bizottság emellett csak időszakosan ült össze, a tanács viszont egész évben működik majd, évente háromszor többhetes ülést tart, és sürgős intézkedést igénylő helyzetekben, egyszerűbb lesz különleges ülést szervezni.

A 191 tagú közgyűlés május 9-én, titkos szavazáson választotta meg, mely ENSZ-tagországok kerülhetnek be a tanácsba. 96 szavaztra volt szükség ahhoz, hogy egy ország elfoglalhassa a  47 hely egyikét. Hogy földrajzilag méltányos legyen a helyek eloszlása, 13 ázsiai, 13 afrikai, 6 kelet-európai, 8 latin-amerikai vagy karibi és 7 nyugat-európai ország között osztották szét a mandátumokat.

Egyedül a kelet-európai régiót illetően kellett két szavazási kört tartani, mert az első fordulóban csak Lengyelország, Oroszország és Csehország jutott be a tanácsba. A második körből  győztesen Ukrajna, Azerbajdzsán és Románia került ki - Magyarország nem gyűjtött elég szavazatot.

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője szerint sem Magyarország megítélésére, sem tekintélyére nem lesz negatív hatással az, hogy nem került be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. "Úgy tűnik, hogy regionális szempontok domináltak, nem az emberi jogi teljesítmény" - mondta a szóvivő az [origo]-nak.

Tény, hogy a kelet-európai régióban folyt a legnagyobb verseny a bejutásért. Míg Afrikából 13 ország jelentkezett 13 helyre, a szintén 13 kelet-európai jelölt csak 6 helyre pályázhatott. Polgár úgy tudja, Magyarország a hetedik helyen végzett.

A tagságra jelentkező országok közzétették, milyen önként vállalt lépéseket tennének az emberi jogok terén, ha bekerülnének a tanácsba. Az ENSZ ajánlása szerint ezeket a vállalásokat a közgyűlés tagjainak figyelembe kellett venniük a szavazáskor. A Külügyminisztérium szóvivője azonban úgy látja, nem a vállalásokon múlott a szavazás. Magyarország többek között azt ígérte, hogy beválasztása esetén ratifikálni fogja a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés elleni nemzetközi egyezményt.

Az Amnesty International elvárja, hogy Magyarország  a számára kedvezőtlenül alakult szavazás ellenére is teljesítse vállalásait, de nem tartja következmények nélkül valónak, hogy a magyarok egyelőre kimaradnak az új testület munkájából. "Jobb lett volna az emberi jogi helyzetre nézve, ha Magyarország bekerül a tanácsba" - fogalmazott Fodor Márk, az Amnesty International magyarországi igazgatója. "Ekkor ugyanis Magyarországnak vállalnia kellett volna, hogy górcső alá helyezzék emberi jogi helyzetét" - tette hozzá.

A tanácsba, Magyarországgal ellentétben több olyan ország is bekerült, amelyek emberi jogi helyzetét korábban élesen bírálták. A megválasztott tagok között van például Kína, Pakisztán és Kuba, holott ez utóbbi, előzőleg egy sor fenntartást fogalmazott meg az új testülettel kapcsolatban, és "a Nyugat kreációjának" nevezte a tanácsot. A tagok sorában nem szerepel azonban az Egyesült Államok, amely már a tanács létrehozását is ellenezte, és nemmel voksolt a megalakításáról határozó szavazáson.

A május 9-én kialakult tanács összetétele nem végleges. Egy ország legfeljebb hat éven keresztül lehet a tagja, a közgyűlés pedig kétharmados többséggel felfüggesztheti azok tagságát, akik durván és szisztematikusan sértik meg az emberi jogokat. A testület június 19-én tartja meg első ülését, három nappal elődje, az Emberi Jogi Bizottság utolsó ülése után.

Janecskó Kata

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK