A kedden reggel nyilvánosságra hozott hivatalos végeredmény szerint megszületett a világ legfiatalabb, 194. önálló állama, miután a Montenegró függetlenségéről rendezett népszavazáson a lakosság 55,5 százaléka az önállóság mellett döntött. Montenegró, a fekete hegyek lakói évszázadokon át hősiesen harcoltak a törökök ellen, hogy végül egy másik európai állam, Jugoszlávia uralma alá kerüljenek. A fővárosban, Podgoricában azt remélik az emberek, hogy a függetlenség szebb napokat és virágzást hoz a miniállamnak, ahol már ma is lehet euróval fizetni, bár az EU-tagság még csak álom.

Kedden reggel, másfél napos huzavona után nyilvánosságra hozta a montenegrói választási bizottság a miniállam Szerbiából való kiválásáról döntő népszavazás hivatalos végeredményét. Eszerint a lakosság 55,5 százaléka az elszakadás mellett döntött, ami azt jelenti, hogy Montenegró független államként folytatja életét, nem alkot a jövében államszövetséget Szerbiával. A függetlenség kivívásához a szavazatok 55 százalékára volt szükség.

Elismerte kedden Montenegró függetlenségét Boris Tadic szerb elnök is. Tadic leszögezte, hogy ő az államszövetség fenntartását támogatta, de "egy demokratikus köztársaság demokratikus elnökeként" elfogadja a montenegróiak szabad akaratát. Emellett szorgalmazta, hogy a két szomszédos ország a jövőben szorosan működjön együtt.

Az államszövetség montenegrói hívei hétfőn még nem ismerték el a vasárnapi függetlenségi népszavazás előzetes eredményeit és követelték az összes szavazat újraszámlálását, a választói névjegyzék részleges felülvizsgálatát. Az "unionista" tömb népszavazási stábja hétfő este közleményében jelentette be követelését, miután vezetői tárgyaltak Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió montenegrói különmegbízottjával. A választási bizottság a kérést alutasította, igaz, a kedden bejelentett eredmény ellen 3 napon át még lehet óvást benyújtani. Ha ilyen nem történik vagy nem találják megalapozottnak, akkor 15 napon belül hivatalos közlönyben kell nyilvánosságra hozni az ereményeket, amelyek így törvényerőre emelkednek.

Szebb napok

Szívében függetlenként ébredt hétfőn reggel a montenegróiak többsége, már aki fel tudott kelni a hajnalig tartó ünneplés után. Még reggel öt óra körül is dudáló autók és petárdasorozatok nyomták el a hajnali madárcsicsergést.

"Nagyon boldog vagyok" - mondta az [origo] tudósítójának egy szállodai takarítónő párás szemekkel, kezét kicsit sután szíve felé lendítve. A leendő miniállam aprócska fővárosának utcáin minden megszokottnak tűnt, folyamatosan jöttek szembe a vasárnapról ismerős arcok. Jesna például alig győzte hangoztatni boldogságát. "Better days" - jelezte egyszerűen, hogy jobb napokra számít a függetlenség kivívásával. A szakácsnő szerint nem kell tartani az elszakadás ellenzőitől, mert egész Európa figyelte a montenegrói eseményeket, az Európa Unió pedig ellenőrizte a szavazást.

Örült a fotóboltos Boris is. "Long live and prosper", azaz hosszú élet és virágzás, idézte a Star Trek-ből dr. Spockot, a hegyes fülű parancsnokot. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokank nem örültek az eredménynek.

Ilyen volt például Ratko. "Szerencséjük volt" - jelentette ki az eredmények kapcsán az elszakadáspártiakra utalva a Hotel Crna Gora közelében napszemüvegeket áruló fiatalember. Szerinte nem megy majd olyan könnyen a függetlenség, nehéz lesz például teljesiteni az EU-s csatlakozáshoz szükséges követelményeket, és arról sem szabad elfeledkezni - mondja rosszkedvűen -, hogy a montenegrói hadsereg is ott volt például Dubrovnik ostrománál.

Nem meglepő, hogy Ratko csalódott. Az egyetemi tanulmányai mellett szemüvegeket áruló fiatal valóban Jugoszlávia gyermeke. Apja katonatiszt volt, aki végigszolgálta csaknem az összes tagállamot, és vitte magával családját. Ratko is vagy három-négy városban élt Ljubljanától Podgoricáig. Így nem véletlen, hogy vasárnap arra a kérdésre, mit gondol a népszavazásáról, így felelt: "Kettőnk között maradjon, de nagy lószar az egész."

Nem így gondolták azonban a parlamenti őrök, akik mosolyogva fogadták az újságírókat hétfő délelőtt a montenegrói kormány főhadiszállásán. Működött a fémdetektoros kapu és a röngtengép is, de senki sem kezelte őket. A biztonságiak barátságosan intettek: menjenek csak befelé a montenegrói országgyűlés - egy nagyobb gimnáziumnál alig tágasabb - épületébe.