Átpasszolja az iraki kudarc felelősséget Blair és Bush

2006.05.26. 8:54

Lelkesítőnek nevezte az egyre nagyobb kudarcot ígérő iraki beavatkozás tapasztalatait Tony Blair brit miniszterelnök, miután az iraki csapatkivonásokról tárgyalt George W. Bush amerikai elnökkel. Blair és Bush is újra megvédte az iraki beavatkozást, bár azt az amerikai elnök is elismerte, hogy voltak kudarcok. Irakban 3 év alatt több mint 30 ezer civil vesztette életét, az országban állomásozó 150 ezer szövetséges katona sem tudta lecsillapítani az indulatokat. Blair és Bush közben már a nemzetközi közösség felelősségét pedzegeti, az USA diplomatái pedig már Irán nevét is próbálják összeboronálni a káoszban úszó iraki helyzettel.

"A mi felelősségünk, de az egész nemzetközi közösség felelőssége is az, hogy az iraki kormány mögé álljunk és támogassuk" - jelentette ki csütörtök este Washingtonban Tony Blair brit miniszterelnök, aki George W. Bush amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokat az iraki helyzetről és a lehetséges csapatkivonásokról. Bár Bush és Blair is óvatosan fogalmaztak a csütörtöki megbeszélés után tartott sajtótájékoztató, sőt, önkritikus megjegyzéseket is tettek, azt is egyértelművé tették, hogy hosszú távon nem kívánnak részt venni az iraki rendfenntartásban, ami a több mint 3 éve kezdődött iraki hadműveletek óta gyakorlatilag semmilyen eredményre nem vezetett.

Blair és Bush is megtagadta csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy a csapatkivonások pontos menetrendjéről beszéljen, az amerikai elnök ugyanakkor megerősítette korábbi állítását, miszerint addig maradnak amerikai katonák Irakban, ameddig a hadvezetés ezt szükségesnek ítéli a rend fenntartásához. Bush ismét megvédte az iraki beavatkozást, ami szerinte elkerülhetetlen volt, ugyanakkor elismerte azt is, hogy a koalíció kénytelen volt "kudarcokkal" szembesülni.

A kudarc szóval Bush feltehetően azt próbálta finoman megfogalmazni, hogy az amerikai és brit csapatok vezette megszállás mérlege lesújtó. A BBC adatai szerint 2006. május 1-jéig, azaz alig több mint 3 év alatt 34 830-38 990 civil (egyes esetekben vitatott , hogy egy adott áldozat civilnek minősül-e) vesztette életét az Irakban dúló fegyveres harcokban, robbantásokban, célzott likvidálásokban. Ezen kívül meghalt 2059 rendőr is.

Egy 2004-ben készült tanulmány szerint az ártatlan áldozatok száma 100 ezret is elérheti, méghozzá úgy, hogy a 230 ezer iraki rendfenntartó erő munkáját körülbelül 150 ezres szövetséges hadsereg segíti. A helyzet még kedvezőtlenebb figyelembe véve azt is, hogy az Irakban végrehajtott halállal végződő erőszakos akciók a 2004-es csúcspont után tavaly ősszel ismét tetőztek, és a véres események azóta sem maradtak abba. Egyedül áprilisban ezer ember halt meg különböző támadásokban.

A jószomszéd

A hét elején az is kiderült, hogy az Egyesült Államok nem kívánja teljes mértékben elvinni a balhét az iraki problémák miatt. Ha ugyanis a nyugati csapatkivonások után az iraki helyzet nem javul, akkor a történtekért az iraki beavatkozást leginkább szorgalmazó amerikai és brit kormánynak kell vállalnia a továbbiakban is a felelősséget az iraki kudarcért. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kedden meglepő kijelentést tett, miszerint, "ha Irán egy stabilizáló, egy átlátható, egy valóban jószomszédi szerepvállalás mellett dönt, az előnyös lesz Irak számára".

Rice azt követően beszélt erről, hogy kiderült: hamarosan tárgyalások kezdődhetnek a Bagdadban állomásozó amerikai követ és iráni kollégája között az iraki rendezésről. Ha a találkozó létrejön, akkor ez lesz az első magasszintű diplomáciai egyeztetés a két ország között az 1979-es iszlám forradalom óta. Az amerikai külügyminiszter ennek kapcsán megjegyezte: Iránnak lesz szerepe Irakban, a kérdés szerinte az, vajon ez a szerep pozitív lesz-e.

Forrás: EPA
Elköszönnek

A pénteki legfrissebb hírek szerint azonban a tárgyalások mégis elmaradnak. Irán bejelentette: nem kíván közvetlenül egyeztetni az Egyesült Államokkal, mert attól tart, hogy Washington a megbeszélést propagandacélokra használná.

Rice felvetése több okból is meglepő. Bár a síita többségű - és az új iraki kormány megalakulása előtt egyedüli síita kormánnyal rendelkező - Irán valóban nyújthat segítséget az iraki helyzet rendezéséhez, Washington korábban semmi jelét nem adta annak, hogy bármilyen ügyben partnernek tekintené Teheránt. Bush és az amerikai kormány más tagjai is folyamatosan bírálják atomprogramja miatt a makacskodó Iránt, sőt, a héten több iráni részről érkező együttműködési kezdeményezést is határozottan elutasítottak, hiszen Washington nem tekinti partnernek a nemzetközi közösségre is veszélyesnek tartott Iránt.

Ráadásul a síita Iránnak lehet ugyan szerepe a szintén síita többségű Irak stabilizálásában, ugyanakkor a két ország viszonya nem egyértelmű. Tavaly volt a 8 éven át tartó iraki-iráni háború kirobbanásának 25. évfordulója. Ugyan a konfliktust kiprovokáló Szaddám Huszein már nincs hatalmon, a háborúban kétmillió ember életét vesztette és itt haltak meg legtöbben a második világháború óta tömegpusztító fegyverektől.

Hamis vádak, zuhanó népszerűség

Mind Tony Blair, mind George W. Bush népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt az elmúlt hónapokban. Bush esetében ezt nagyrészt az iraki eseményeknek tulajdonítják, de Blairnél is sokat nyomnak a latba - a belpolitikai botrányok mellett - az iraki események. Az iraki beavatkozást gyakorlatilag a kezdetektől folyamatosan gyanakvás veszi körül, amit csak felerősített, hogy világosan kiderült: nem igaz az az állítás, amira a szövetségesek a támadást alapozták, azaz Irakban nincsenek tömegpusztító fegyverek.

Tovább súlyosbította az Irakban beavatkozó országok megítélését a katonák által elkövetett bántalmazásokról napvilágot látott hírek, videofilmek és fényképek. A legnagyobb botrányt az Abu Graib börtönben végrehajtott kínzások robbantották ki, ezek miatt több katonát lefokoztak és felelősségre vontak az Egyesült Államokban. Nem kíséri hagy azonban kellemes emlékeket maga után a Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor elleni per sem, ami Huszein minden vélhető és nyilvánvaló felelőssége ellenére is egyre inkább hasonlítani kezd egy koncepciós perhez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK