Növekszik a nyomás Iránon

Az iráni külügyminiszter csütörtökön visszautasította Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerdai javaslatát, melyben Rice felvetette, hogy az USA tárgyal Iránnal annak atomprogramjáról, ha cserében Teherán felfüggeszti az urándúsítást. Az iráni külügyminiszter késznek nevezte országát a tágyalások megkezdésére, azonban elfogadhatatlannak nevezte, hogy ennek feltétele az atomprogram leállítása legyen. Csütörtökön azonban már Franciaország, Oroszország, Japán, Izrael, Kína is üdvözölte az amerikai felvetést, mellyel közleménye szerint a magyar Külügyminisztérium is egyetért.

Irán kész tárgyalni az Egyesült Államokkal - jelentette be az iráni külügyminiszter azután, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felvetette: az USA hajlandó csatlakozni az Irán atomprogramjáról szóló többoldalú nemzetközi tárgyalásokhoz azzal a feltétettel, hogy Irán felhagy urándúsító tevékenységével. Az iráni külügyminiszter csütörtöki nyiltakozata szerint Irán nem gördít akadályt a tárgyalások elé, de atomprogramjáról nem hajlandó lemondani.

"Nem fogjuk feladni népünk természetes jogát a dúsításra, erről nem fogunk tárgyalni. Arra azonban készek vagyunk, hogy a kölcsönös aggodalmakról tárgyaljunk" - idézi a BBC Manouchehr Mottaki iráni külügyminisztert. Mottaki megjegyezte: ha az USA "érdekelt a jelenlegi helyzet bármilyen módon történő megváltoztatásában, akkor érdemes lenne változtatnia magatartásán és logikus lépésekre kellene elszánnia magát".

Bár Rice szerdai bejelentése látszólagos engedmény az USA részéről, valójában épp az iráni atomkonfliktus alapproblémájára nem ad választ, így egyszerű látszatmegoldás. Irán ugyanis a konfliktus kezdete óta azt állítja, csak békés célokra, a megnövekedett energiaigény kielégítésére használnák a dúsított uránt. Ezzel szemben az Egyesült Államok és több nyugat-európia állam is úgy véli, hogy az iráni atomprogram veszélyes, fenyegete a nemzetközi biztonsági helyzetet, mert segítségével Irán atomfegyverhez juthat.

Az iráni atomprogramot gyanúsnak találta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is, Irán azonban azzal védekezik: minden országnak joga van hozzá, hogy szabadon használja a rendelkezésére álló erőforrásokat és az Egyesült Államok nem szabhatja meg, hogy Irán atomenergia termelésébe kezd-e. A szerdai amerikai felajánlás tehát egyrészt történelmi jelentőségű, hiszen a két ország között az 1979-es iszlám forradalom óta nem volt felső szintű diplomáciai egyeztetés. Ugyanakkor az alapvető vitás kérdésben semmilyen szempontból nem jelent előrelépést az amerikai bejelentés.

A BBC szerint az amerikai bejelentés célja az volt, hogy Washington visszaszerezze a kezdeményezést a több hónapja holtpontra jutott atomvitában. Az Egyesült Államok azt kívánta elérni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) fenyegesse szankciókkal Iránt arra az esetre, ha nem hagy fel urándúsító tevékenységével. Az amerikai álláspontot feltételekkel ugyan, de támogathatónak tartották az Iránnal szembeni szigorúbb diplomáciai fellépést. Kína és Oroszország, a BT állandó, vétójoggal rendelkező tagjai azonban végig azt követelték, hogy fenyegetőzés, azaz szankciók kilátásba helyezése nélkül rendezzék az iráni ügyet.

Az amerikai bejelentést szerdán Oroszország és Kína ENSZ-nagykövete is üdvözölte. Vang Kuang-ja (Wang Guangya), Kína állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor azt javasolta, hogy az Egyesült Államok ne kösse feltételhez a tárgyalások megkezdését és a nyugati országok Irán biztonságát szavatoló garanciákat is vegyenek be az ajánlatok közé. A kínai diplomácia óvatosságának egyik oka, hogy Kína komoly érdekeltségekkel rendelkezik az iráni olajüzletben. Ráadásul a komoly kínai olajigényekhez elenyésző belső olajtartalék járul, így Peking jelentős importra szorul, melynek egyik legfontosabb szállítója épp Irán.

Később Franciaország, Izrael és Japán egy-egy vezető illetékese is üdvözölte az Iránnak tett amerikai javaslatot. Dominique de Villepin francia kormányfő szerint "így lehet előbbre jutni ebben a nehéz kérdésben". Izrael washingtoni nagykövete is dicsérte az amerikai kezdeményezést. A japán külügyminisztérium szintén támogatásáról biztosította az amerikai javaslatot, de figyelmeztetett arra is, hogy Japán nem vezetne be gazdasági szankciókat Irán ellen, ha Teherán továbbra is ragaszkodna az iráni urándúsításhoz.

A Külügynek tetszik

A magyar Külügyminisztérium csütörtökön üdvözölte az amerikai bejelentést. Magyarország álláspontja szerint a nyilatkozatban foglalt javaslatok elmozdíthatják a holtpontról az iráni nukleáris programmal kapcsolatos vitát, és lehetővé tennék, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vegyen a hosszú távú megoldás kidolgozásban - szerepel Polgár Viktor külügyi szóvivő MTI által idézett közleményében. "Iránnak teljes körűen és ellenőrizhető módon fel kell függesztenie urándúsítási tevékenységét" - olvasható a dokumentumban.