Hét százaléknyira vagyunk az amerikai vízummentességtől

2006.06.23. 21:01

Magyarország a tíz százalék felé közelít az elutasított vízumkérelmek arányát tekintve Dan Fried európai ügyekben illetékes amerikai külügyminiszter-helyettes szerint, aki pénteken tartott sajtótájékoztatót a transzatlanti kapcsolatokról George Bush elnök bécsi és budapesti látogatását követően. A vízummentesség előfeltétele, hogy két éven át az elutasítások ne haladják meg a három százalékot.

Dan Fried elmondta, hogy az Európai Unió a maga részéről világosan és erőteljesen megfogalmazta az Egyesült Államoknak azt az elvárását, hogy minden tagországát egyenlő bánásmódban részesítsen vízumügyekben. A külügyminiszter-helyettes hozzátette, hogy az amerikai vízummentességnek feltételei vannak, és az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió új tagjai is a lehető leghamarabb teljesítenék azokat, így azt a követelményt, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya, két egymást követő esztendőben ne haladja meg a három százalékot.

Magyarországot példaként említve közölte, hogy négy éve még húsz százalékos volt ez az arány, most a tíz százalékhoz közelít. Összehasonlításul tette hozzá, hogy Észtország és Csehország esetében ez a mutató már egyszámjegyű, Lengyelország esetében pedig 16-17 százalék. A tendencia minden országnál kedvező - tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy más feltételeknek is meg kell felelni, így utalt a biometrikus adatokat tartalmazó útlevél bevezetésére.

Dan Fried elmondta, hogy a washingtoni kormány nem tudja támogatni a szenátus bevándorlási törvénytervezetének azt a kiegészítését, amely az Irakba és Afganisztánba vezényelt katonák számához kötve különbséget tesz a szövetségesek között, és Lengyelországot vízummentességgel kecsegteti. Mit mondjunk cseh vagy magyar barátainknak - jegyezte meg, és arra is utalt, hogy már az eltérő népességszám miatt sem lehet például Észtország hozzájárulását ugyanazzal a mércével mérni, mint Lengyelországét.

 "Bush elnök szavai önmagukért beszélnek" - mondta Dan Fried azzal kapcsolatban, hogy Charles Gati professzor a látogatás előtt a The Washington Postban arról írt, hogy az amerikai elnöknek nyíltan kellene szólnia az Egyesült Államok 1956-os tétlenségéről. Dan Fried emlékeztetett rá, hogy az elnök beszédében szólt a magyar forradalom tanulságáról, annak fontosságáról, hogy a szabadságukért küzdő népeket nem szabad magukra hagyni.

A külügyminiszter-helyettes a maga nevében páratlannak és az eddigi legambiciózusabbnak minősítette az Európai Unió és az Egyesült Államok bécsi közös nyilatkozatát, amely rendkívül széles témakört ölel fel és szó esik benne a Közel-Kelettől kezdve, a Balkánon át, Darfúrról és Kubáról is.