A Hezbollah hosszú harcot ígér, Izrael nyomul tovább

Vágólapra másolva!
Egész Libanon területét támadta vasárnap délután, este és éjszaka Izrael, az akciókban 38 ember életét vesztette, így már 130 fölött jár az öt napja tartó közel-keleti konfliktus libanoni áldozatainak száma. Az izraeli csapatok folytatják a Libanon elleni támadásokat, amíg nem változik a helyzet. A tűzszünet feltételéül két elrabolt katonájának szabadon bocsátását és a Hezbollah gerilláinak visszavonását szabta Izrael, a Hezbollah vezetője szerint azonban csak most kezdődik az igazi harc.
Vágólapra másolva!

Az USA szerint nem megoldás a tűzszünet

Meghaladja a 130-at a szerda óta tartó közel-keleti konfliktus libanoni áldozatainak száma. A vasárnap délután, este és hétfőre virradó éjjel végrehajtott izraeli támadások több tucat halottat hagytak maguk után. Libanon-szerte 38 ember vesztette életét a bombázásokban.

Az izraeli csapatok azután kezdték ismét fokozni csapásaik erejét, hogy vasárnap reggel libanoni rakétatámadás érte Haifát, a harmadik legnagyobb izraeli várost. A támadás nyolc emberrel végzett, így eddig ez volt a válság legvéresebb Izrael ellen elkövetett akciója. Izraeli oldalon összesen 24 ember, köztük 12 civil vesztette eddig életét határvillongásokban és a Hezbollah radikális gerillaszervezet rakétatámadásaiban. A városban hétfőn hajnalban is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A szirénákat általában egy perccel a rakéta becsapódása előtt szólaltatják meg, hogy figyelmeztessék a lakosságot, de ezúttal nem érkeztek lövedékek. Az izraeli rádió szerint hajnalban katyusák hullottak izraeli területre, izraeli települések mellett, de senki sem sebesült meg.

Libanonban legutóbb héfő hajnalban halt meg 15 ember - köztük hét katona az abdei támaszponton -, amikor az izraeli légierő többek között az északon fekvő Tripolit és Baalbeket támadta. A légitámadásokban 41-en megsebesültek. Kilőttek egy levegő-föld rakétát is, a libanoni hadsereg Tripoli kikötőjében fekvő tengerészeti támaszpontjára. Baalbeket - a Hezbollah egyik fő erősségét - kilenc hullámban támadták a harci gépek, találat ért két benzinkutat és a Hezbollah több intézményét is. Előzőleg vasárnap este indított támadást az izraeli légierő Libanon ellen, többek között a délebbre fekvő Dzsalalát és Htaurát bombázta.

Vasárnap folytatták Bejrút elleni támadásokat is. Az akció miatt sok helyen akadozik az áramellátás a libanoni fővárosban. Az izraeli vadászgépek teljesen lerombolták azt a kilencemeletes épületet, ahol a Hezbollah bejrúti főhadiszállása volt. Kilőttek egy erőművet is, ami kigyulladt, a helyszínre érkező tűzoltók pedig nem tudták megfékezni a lángokat, mert elfogyott a vízkészletük. Este Izrael ismét a bejrúti nemzetközi repülőteret bombázta, Libanon egyetlen polgári kijáratát a világra, lángra lobbantva egy repülőgép-üzemanyaggal teli tartályt. Egy izraeli harci gép pedig két rakétát lőtt ki Tirusz dél-libanoni kikötővárosban egy polgári védelmi irodáknak helyet adó 12 emeletes épületre, legkevesebb 9 civil halt meg, több mint félszázan megsebesültek.

Lövik a gázaiakat is

Eközben a Gázai övezetben sem tétlenkedik az izraeli légierő. Hétfő hajnalban a palesztin külügyminisztérium épületét bombázták, a környező épületekben legalább kilencen megsebesültek. Egy héten belül ez már a második támadás az épület ellen, amelyben a bombázás idején nem tartózkodott senki. A bombatalálatok miatt beomlott a külügyminisztérium egyik szárnya, és károk keletkeztek a szomszédságában álló félszáz épületben, köztük további négy palesztin minisztériumban is.

Ugyancsak hétfő hajnalban egy izraeli harci gép legalább 5 rakétát lőtt ki palesztin fegyveresekre a Gázai övezet északi részében. Legalább két palesztin fegyveres megsebesült. A Bét-Hanún mellett célba vett palesztinok az izraeli Szderótot lőtték aknavetőkkel. Egy másik rakéta a Hamász Dzsabalija menekülttáborban található irodáját érte, lángba borítva azt. Rakétát lőttek ki mezőgazdasági épületre is, ahol palesztin fegyvereseket sejtettek.

Kétséges tűzszüneti feltételek

Az izraeli kormány vasárnap délután bejelentette, hogy hajlandó felhagyni támadásaival, ha visszakapja két szerdán elrabolt katonáját és Libanon gondoskodik róla, hogy a Hezbollah gerillái visszavonulnak a libanoni-izraeli határról. A libanoni kormány azonban korábban jelezte, hogy nincs hatalma a Hezbollah fegyveresei fölött, így kétséges, hogy tudja-e teljesíteni az izraeli feltételeket. A két korábbi libanoni tűzszüneti javaslat is ezek miatt nem valósult meg.

Kétségessé teszi a megállapodást ugyanakkor a Hezbollah fellépése is. Haszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője vasárnap egy tévéadásban közölte: az Izrael elleni küzdelem még csak a legelején jár. Emile Lahud libanoni államfő szerint az izraeli "erőszak terrorizmust gerjeszt, és ez nem megoldás". "Libanon nem fogja megadni magát" - jelentette ki.

Amir Perec izraeli védelmi miniszter is jelezte ugyanakkor, hogy Izrael nem állítja le az előrenyomulást Libanonban, amíg a helyzet nem változik. Az ország megszállását egyelőre nem tervezi Izrael.

Tehetetlenkedő nagyhatalmak

Vasárnap délután Bejrútba érkezett Javier Solana, az EU biztonság- és külpolitikai megbízottja, hogy tárgyaljon a kialakult helyzetről a libanoni kormány képviselőivel. A konfliktus egyik legsajnálatosabb eleme azonban éppen az, hogy a nagyhatalmak öt napja nem tudnak megállapodásra jutni arról, hogyan lépjenek fel a civil áldozatok tucatjainak életét követelő konfliktussal szemben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén csak határozatlan és halogató döntés születetett, feltehetően amerikai nyomásra, hiszen korábban épp az Egyesült Államok küldöttsége vétózta meg az Izraelt figyelmeztető határozatot. Bár több európai ország élesen bírálta a túlzónak tartott izraeli fellépést, az Egyesült Államok továbbra is tétlenül szemléli az eseményeket. Pénteken George W. Bush amerikai elnök kijelentette: Izraelnek joga van megvédeni magát, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter ugyanakkor önmérsékletre intette az izraeli vezetést.

Rice vasárnap már az iszlám szélsőségeseket tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért és elfajulásáért, sőt, kijelentette azt is, hogy az ártatlan áldozatok halálát okozó válság rendezésére nem jó megoldás az azonnali tűzszünet, hiszen az bátoríthatná a szélsőségeseket.

A libanoni konfliktus azután robbant ki, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát. Kiadásukért cserébe izraeli börtönökben raboskodó palesztin és libanoni foglyok szabadon bocsátását kérték. Izrael visszautasított mindenféle tárgyalást és hadműveleket indított Libanon megtörésére.

Napról napra - a libanoni válság eseményei röviden

Első nap (2006. 07. 12. szerda) - Határvillongásokban elraboltak két izraeli katonát, a hírt a Hezbollah hívei utcai ünnepléssel fogadták; Izrael mozgósítást rendelt el és súlyos következményekkel fenyegette meg Libanont.

Második nap (2006. 07. 13. csütörtök) - Izrael teljes légi és tengeri blokád alá vonta Libanont, kilőtték a Hezbollah tévéadóját, az izraeli légierő több tucat libanoni célpontot, köztük hidakat, utakat lőtt; a libanoni gerillák rakétákkal válaszoltak; a libanoni kormány ártatlanságát hangsúlyozta, tűzszünetet és a BT-ülésének összehívását kérte; a gerillák folytatták a rakétatámadásokat; találat érte Haifát.

Harmadik nap (2006. 07. 14. péntek) - Az izraeli légierő fokozta támadásait, Bejrút lakott negyedeit lőtte és célzott támadást intézett a Hezbollah központja ellen is; a Hezbollah vezetője teljes háborút hirdetett; az ENSZ BT nem lépett a válság rendezése érdekében, a Tanács megbízottat küld a térségbe.

Negyedik nap (2006. 07. 15. szombat) - Az izraeli csapatok növelték a nyomást, egyre többet támadtak különböző libanoni célpontokat; lőtték Bejrút központját és Tripolit is; Egy kocsisor elleni akcióban 20 civil, köztük 15 gyerek meghalt; Libanon tűzszünetet, de Izrael teljesíthetelennek tűnő feltételt szabott; az akciókba bekapcsolódott az izraeli haditengerészet is; a Hezbollah rakétatámadásokkal válaszolt.