Bushéknak még jól is jöhet a libanoni válság

Izrael egyes elemzők szerint már régóta készült a Libanon elleni támadásra, és a veterán tudósító Robert Fisk is érezte a közelgő veszélyt már márciusban. De vajon mire megy ki a játék: kinek áll érdekében a konfliktus, mit jelent a síita kapcsolat, és lehet-e köze az egészhez Iránnak? Olvassa el az [origo] cikkét a legújabb véres események hátteréről!

"A Közel-Kelet soha nem volt olyan problémás helyzetben, soha nem volt olyan veszélyes, mint most... valamiféle robbanás készül" - beszélt rossz előérzetéről egy márciusi interjúban Robert Fisk, az Independent című brit lap közel-keleti tudósítója, aki 30 éve dolgozik a térségben.

Fisk korábban is bizonyította látnoki képességét, a 2001. szeptember 11-i New York-i öngyilkos merényletek előtt is megérezte, hogy túl nagy a feszültség, túl nagy a nyomás, ami szükségszerűen robbanáshoz vezet. Most is jól érzett rá, hogy valami készül a Közel-Keleten. Az utóbbi pár hét szomorú listája eddig pár tucat palesztin és izraeli, illetve több mint 250 libanoni halott nevéből áll, és a Közel-Kelet legújabb válsága egyelőre korántsem ért a végéhez.

Fisk szerint a helyzet egyszerű: Európa és az Egyesült Államok álszentsége, illetve a közel-keleti politikai vezetés sokszor kíméletlen magatartása együtt hajszolta bele a térséget az évtizedek óta legtöbb konfliktussal és legtöbb feszültséggel terhelt állapotba. "Ez a szokásos cinizmus. A régi, jól ismert történet - demokráciát követelünk, szabad választójogot követelünk, és végül a rossz emberekre szavaznak, úgyhogy megpróbáljuk megsemmisíteni a kormányt, amit szabadon megválasztottak" - Fisk szerint ebben áll a nyugati kétszínűség. A hetek óta tartó közel-keleti konfliktus pedig példák egész sorával támasztja alá Fisk gyanakvását.