Őszre véget ér az iráni atomjátszma

2006.07.31. 17:16

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői határozata értelmében gazdasági szankciók lépnek életbe Iránnal szemben, ha nem függeszti fel urándúsító tevékenységét augusztus 31-éig. Irán korábban már jelezte, hogy erre nem hajlandó, de augusztus 22-éig válaszol a nyugati hatalmak elképzeléseire. Több hónapja tartó válságnak vethet véget, ha az ENSZ határideje előtt megállapodásra jut Irán a nagyhatalmakkal, erre azonban alig van esély.

Augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadott határozatában. Ellenkező esetben a perzsa államnak büntető intézkedésekkel kell szembenéznie.

A határozat, amelyet a testület 14-1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el, az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget. A dokumentum azt követeli Teherántól, hogy "függessze fel minden urándúsítással és újrafeldolgozással kapcsolatos tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést is", ellenkező esetben gazdasági szankciók lépnek életbe Iránnal szemben.

Az iráni ENSZ-nagykövet máris elutasította a BT követelését. George Bush "erős határozatnak" nevezte a BT dokumentumát. "Az irániaknak világosan meg kell hallaniuk a határozat üzenetét, amely szerint a világ úgy fog cselekedni, hogy ne legyen atomfegyverük, vagy hogy ne legyen a kezükben olyan technológia, amellyel atomfegyvert tudnak gyártani" - mondta az amerikai elnök, aki már régóta követel szankciókat Teherán ellen.

A szankcióval fenyegető ENSZ-határozat nyár eleje óta a legjelentősebb lépés az iráni atomügyben. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei év eleje óta próbálják rábírni Iránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, mert azt feltételezik, hogy nukleáris kutatásait atomfegyver előállítására kívánja felhasználni. A nagyhatalmak félelmeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is osztja.

Irán ugyanakkor azt állítja, hogy kutatásait békés célra, lakossága megnövekedett energiaigényének kielégítésére akarja használni. Teherán azzal is igyekezett bizonyítani jószándékát, hogy - állítólag - visszafogta nukleáris tevékenységét, amit azonban pártatlan vizsgálatok nem erősítettek meg.

Az Egyesült Államok jó taktikai érzékkel tett javaslatot a helyzet megoldására június 1-jén. Az amerikai külügyminiszter által bejelentett, de több európai ország által is támogatott terv gazdasági engedményeket helyezett kilátásba Irán számára arra az esetre, ha enged a vitában és felfüggeszti urándúsító tevékenységét.

A javaslat szépséghibája éppen ez volt, ugyanis az engedmények mellett továbbra is ragaszkodott az iráni nukleáris tevékenység korlátozásához, pedig Irán és a nagyhatalmak vitája valójában az atomügy elmérgesedése óta ez: a nagyhatalmak fenyegetést látnak az iráni kutatásokban, míg Irán azt állítja, mint minden államnak, neki is joga van szabadon megválasztani, hogyan elégíti ki lakói energiaigényét. Erre az iráni felvetésre pedig eddig az iráni atomprogramot bíráló egyetlen nyugati állam- és kormányfő sem reagált érdemben, igaz, Vlagyimir Putyin jelezte: amennyiben az irán program békés célt szolgál, úgy Iránnak is joga van az atomkutatásokhoz.

Irán korábban azt ígérte, hogy augusztus 22-éig válaszol a nyugati javaslatra, kétséges azonban, hogy augusztus 31-éig megoldás születik-e az ügyben. Irán helyzetét nehezíti az is, hogy korábbi támogatói, Oroszország és Kína is megszavazták a szankciókkal fenyegető BT-határozatot.

MTI/[origo]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK