Könnyen megússzák a modern despoták

2006.08.03. 16:02

Jorge Rafael Videla
1925, Mercedes

Hol, mikor?
Argentina, 1976-1981

Ő mondta
"Valaki nem csak úgy lehet terrorista, hogy fegyverrel gyilkol, vagy bombát robbant, de azzal is, ha arra buzdít másokat, hogy keljenek fel a nyugati és keresztény civilizáció ellen" - 1977-ben arra válaszolva, miért tartóztattak le emberei egy kerekesszékes asszonyt

Hogy kezdte?
Katonaként. Juan Perón, majd az elnök halála után harmadik felesége, Isabel Perón elnöksége alatt szolgált, egészen a dandártábornokságig vitte. 1975-ben a gyengekezű Isabel Perón a hadsereg nyomására őt nevezte ki vezérkari főnöknek - vesztére. Egyből elkezdte szervezni a puccsot a Perón-özvegy népszerűtlen, és nehézkes uralmának megdöntésére. 1976 március 24-én vette át a hatalmat az elnöktől, két napra rá már magát nevezte ki elnöknek, az országot két főtiszttel - a haditengerészet részéről Emilio Massera admirálissal, illetve a légierő részéről Orlando Ramón Agostival - közösen, egyfajta triumvirátusként irányították. A parlamentet felfüggesztette, kormány helyett egy kilenctagú katonai bizottság vette át az irányítást, a politikai pártokat és szakszervezeteket betiltotta, a bíróságok működését leállíttatta, a médiát cenzúrázta, a fontos posztokra katonákat állított. 1981-ben nyugdíjba ment, utódja Roberto Viola lett.

A per
Videlát még két katonai vezér követte: Robert Eduardo Viola, majd Leopoldo Galtieri, utóbbi indította a Falklandi-háborút, amely végül a junta végét okozta. Ekkor indultak a perek, amelyek során felelősségre vonták a junta volt vezetőit, így Videlát is. 1985-ben életfogytiglani börtönt kapott, és büntetésképp leszerelték a hadseregtől, miután számos gyilkosságban, emberrablásban, kínzásban, és több más bűntettben is bebizonyosodott bűnössége. Csakhogy mindössze öt évig volt börtönben, 1990-ben Carlos Menem elnök amnesztiát adott neki, a junta sok más bebörtönzött tagjával együtt. Menem lépése heves kritikákat váltott ki, 1998-ban újra börtönbe csukták - ezúttal gyerekek elrablása miatt, ám csak 38 napot töltött a Caseros börtön régi részében, egészségügyi okokból ugyanis házi őrizetbe helyezték.

Amit szívesen letagadna
Talán az egész Guerra Suciát (piszkos háborút), amelynek során brutálisan letörték a sztrájkokat és a társadalmi mozgalmakat az ország stabilitásának helyreállítása címén. A Proceso de Reorganización Nacional (röviden: Proceso; Nemzeti Átalakítási Eljárás) célja a baloldali ellenzék felszámolása volt. 1976 és 1983 között több ezer - becslésektől függően: legalább kilencezer, legfeljebb harmincezer - embert gyilkoltak meg, kínoztak halálra, tüntettek el, vagy vettek jogtalanul őrizetbe a junta fegyveresei a Proceso részének tekintett Condor-hadművelet keretében.

Aki szívesen letagadná
Az Egyesült Államok több egykori vezető politikusa is barátságos kapcsolatot ápolt, vagy ezek fenntartását szorgalmazta a Videla-rezsimel, például Henry Kissinger, Richard Nixon és Gerald Ford elnökök külügyminisztere is így tett a közös kommunizmus-ellenes érdekek miatt. Jimmy Carter elnöksége alatt ez a viszony hidegebb lett, ám a Reagan-kormányzat alatt újra felmelegedett, mivel Reagaenék komoly segítséget kaptak a nicaraguai Contrák kiképzésében az argentin rezsimtől.

Mi van vele most?
Többé nem került börtönbe. Nestor Kirchner elnökké választása után viszont megváltozott a politikai felfogás, Videla országlását már nem tekintik legálisnak, portréit is eltávolították az elnökök portréi közül.

Ballai Vince, Sáling Gergő

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK