Libanoni csapatok indultak Dél-Libanonba csütörtök hajnalban, miután szerda este Izrael megkezdte csapatainak kivonását a térségből, ahol az ellenőrzést Libanon mellett az ENSZ-erői veszik át. A világszervezet békefenntartóit Franciaország fogja vezetni. Közben Izraelben felállítottak egy vizsgálóbizottságot, amely a július 12-e óta tartó libanoni háború hadvezetését értékeli. Az izraeli kormányt és hadsereget ugyanis bírálatok érték, amiért nem tudta megsemmisíteni a Hezbollahot. Libanonban viszont azért tartóztattak le egy tábornokot, mert állítólag barátkozott az izraeliekkel.

A libanoni hadsereg kijelölt egységei csütörtökön hajnalban megkezdték felvonulásukat a Lítáni-folyó térségébe, majd közép-európai idő szerint reggel 6 óra után átkeltek a folyón. Összesen 15 ezer libanoni katona épít majd ki harcálláspontokat a folyó déli partvidékén, céljuk, hogy elejét vegyék az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti ellenségeskedés kiújulásának. A bejrúti kormány szerdán hagyta jóvá a haderő Dél-Libanonba vezénylésének tervét, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es számú tűzszüneti határozatával összhangban. A későbbiekben csatlakozik a libanoni erőkhöz az ENSZ ugyancsak egy 15 ezer fős békefenntartó kontingenssel. Az első kéksapkások várhatóan 10 napon belül érkeznek meg a térségbe.

A libanoni bevonulás előtt az izraeli hadsereg szerda este kezdte csapatai kivonását Dél-Libanon egyik részéből, amelynek ellenőrzését a Libanonban szolgálatot teljesítő ENSZ-erők (UNIFIL) vették át - közölte a hadsereg egyik szóvivője. A csapatokat szakaszosan vonják ki, így Mardzsajún környékéről, a dél-libanoni határtól 3 kilométerre fekvő Bint Dzsbeiltől északra. A kivonulás az elkövetkező napokban annak függvényében folytatódik, hogy az ENSZ-erők és a libanoni hadsereg alakulatai mennyire képesek átvenni a kiürített körzeteket a Lítáni folyótól délre.

A BBC News arról számolt be, hogy a francia védelmi miniszter bejelentette: a libanoni ENSZ békefenntartó erők vezetését Franciaország fogja ellátni februárig. Michele Alliot-Marie a francia televízióban hangsúlyozta, hogy kellő létszámú ENSZ erőre van szükség, amelynek egyértelmű felhatalmazással t kell kapnia feladata végrehajtására.

A világszervezetben folyamatban vannak a tárgyalások egy kibővített, 3500 katonából álló békefenntartó-erőről, amely két héten belül felállna - írta a BBC News. Közben a libanoni kormány már mozgósította a maga 15 ezer fős hadseregét, míg később az ENSZ erők is ugyanilyen létszámú kontingenssé bővülnének ki. Izraelnek nincs ellenére, ha a Dél-Libanonba érkező békefenntartó erők soraiban muzulmán országok katonái is részt vennének az izraeli külügyminiszter, Cipi Livni szerint.

A libanoni kormány szerdán hagyta jóvá a hadsereg Dél-Libanonba vezénylésének tervét az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyvernyugvásról rendelkező 1701-es számú határozatával összhangban. A libanoni hadsereg alakulatain és a világszervezet erőin kívül nem lehet jelen semmilyen fegyveres alakulat a térségben. "Nem lesz összetűzés a Hezbollahhal. A hadsereg saját területre vonul be a lakosság érdekében, nem pedig valakik ellen. Még a Hezbollah szervezethez tartozó testvéreink is azt mondták: ha a bevonuló katonák fegyvereket találnak a déli területeken, ők hagyni fogják, hogy a hadsereg lefoglalja ezeket" - tette hozzá bejrúti kormány szóvivője.

Az ügyvezető libanoni belügyminiszter, Ahmed Fatfat szerdán utasítást adott a dél-libanoni biztonsági helyzetért felelős tábornok letartóztatására, mert szerinte a magas rangú katona, Adnan Daud a megszálló izraeli erőkkel barátkozott. A miniszter azt követően döntött a tábornok leváltásáról és őrizetbe vételéről, hogy megnézte két televízió felvételét, melyeken a főtiszt mardzsajúni irodájában békésen teázgatott izraeli katonákkal.

Vizsgálóbizottság értékeli az izraeli hadvezetést

Izraelben vizsgálóbizottság létrehozását rendelte el szerdán Amír Perec izraeli védelmi miniszter, hogy a testület tanulmányozza és értékelje a libanoni háború vezénylését. A testület vezetésével Amnon Lipkin Sahak volt vezérkari főnököt bízták meg. Az országban a kormányt és a hadsereget több bírálat is érte az izraeli katonák elrablása után megindított háborúban tanúsított határozatlanságért és amiatt, hogy a harcok 34 napja alatt nem sikerült szétzúzni a Hezbollahot. A konfliktus során 160 izraeli halt meg, az áldozatok negyede polgári személy.

Közben az Egyházak Világtanácsának küldöttsége közel-keleti útjáról visszatérve szerdán azt állította: már azelőtt készen álltak a Libanon elleni izraeli hadműveleti tervek, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet elrabolta az izraeli hadsereg két katonáját. Izrael ugyanis az elrabolt katonák kiszabadítására hivatkozva indította meg támadását július 12-én Libanon ellen. A genfi székhelyű szervezet háromfős küldöttsége ötnapos körutat tett a térségben, érintve Izraelt, Libanont, és a palesztin területeket. A két utóbbi helyen legfelsőbb szinten fogadták az egyházi személyiségeket, akik azonban nehezményezték, hogy Izraelben nem találkozhattak a kormány egyetlen képviselőjével sem.

MTI/[origo]