Keddre ígért választ Irán arra a nyár eleji amerikai-európai közös javaslatra, amely az iráni atomprogram leállításáért cserébe gazdasági engedményeket helyez kilátásba Teherán számára. Irán minden jel szerint ragaszkodik majd eddigi álláspontjához, miszerint minden országnak joga van a békés atomenergiához, és nem hagy fel urándúsító tevékenységével. Ebben az esetben azonban ENSZ-szankciók fenyegetik Teheránt, aminek már a korábban engedékenyebb orosz és kínai vezetés sem állná útját.

"Az Iráni Iszlám Köztársaság meghozta döntését: a nukleáris energia területén erőteljesen folytatja útját... és el fogja nyerni erőfeszítései gyümölcsét" - jelentette ki hétfőn Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője. Bár Irán csak keddre ígért választ az USA és európai szövetségesei által az iráni atomvita megoldására júniusban felvetett javaslatára, Hamenei kijelentése azt vetíti előre, hogy Teherán - eddigi politikáját követve - nem kíván felhagyni az urándúsítással.

Irán annak ellenére ragaszkodik eddigi álláspontjához az atomvitában, hogy augusztus elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (az USA, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia) azzal fenyegették meg: szankciókat vetnek ki az országra, ha a teheráni vezetés nem mond le atomprogramjáról. Ezzel a döntéssel Irán minden korábbinál szorultabb helyzetbe került, hiszen már az előzőekben engedékenyebb orosz és kínai diplomácia is támogathatónak nevezte a szankciókat.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei év eleje óta próbálják rábírni Iránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, mert azt feltételezik, hogy nukleáris kutatásait atomfegyver előállítására kívánja felhasználni. A nagyhatalmak félelmeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is osztja.

Irán ugyanakkor azt állítja, hogy kutatásait békés célra, lakossága megnövekedett energiaigényének kielégítésére akarja használni. Teherán azzal is igyekezett bizonyítani jószándékát, hogy - állítólag - visszafogta nukleáris tevékenységét, amit azonban pártatlan vizsgálatok nem erősítettek meg. Az iráni atomprogram előrehaladott állapotát pedig az is jelzi, hogy hétfőn teheráni illetékesek bejelentették: hamarosan beindul az első iráni nehézvízüzem.

Az Egyesült Államok jó taktikai érzékkel tett javaslatot a helyzet megoldására június 1-jén. Az amerikai külügyminiszter által bejelentett, de több európai ország által is támogatott terv gazdasági engedményeket helyezett kilátásba Irán számára arra az esetre, ha enged a vitában és felfüggeszti urándúsító tevékenységét.

A javaslat szépséghibája éppen ez volt, ugyanis az engedmények mellett továbbra is ragaszkodott az iráni nukleáris tevékenység korlátozásához, pedig Irán és a nagyhatalmak vitája valójában az atomügy elmérgesedése óta ez: a nagyhatalmak fenyegetést látnak az iráni kutatásokban, míg Irán azt állítja, mint minden államnak, neki is joga van szabadon megválasztani, hogyan elégíti ki lakói energiaigényét. Erre az iráni felvetésre pedig eddig az iráni atomprogramot bíráló egyetlen nyugati állam- és kormányfő sem reagált érdemben, igaz, Vlagyimir Putyin jelezte: amennyiben az iráni program békés célt szolgál, akkor Iránnak is joga van az atomkutatásokhoz.

Irán korábban azt ígérte, hogy augusztus 22-éig válaszol a nyugati javaslatra, kétséges azonban, hogy augusztus 31-éig megoldás születik-e az ügyben. Irán helyzetét nehezíti az is, hogy korábbi támogatói, Oroszország és Kína is megszavazták a szankciókkal fenyegető BT-határozatot.