Úgy tűnik, hogy Irán jön ki jól az atomvitából, mert ismét puhította Teheránnal kapcsolatos álláspontját Kína és Oroszország. Az ENSZ BT két állandó és így vétójoggal rendelkező tagja júliusban már késznek mutatkozott arra, hogy akár szankciókkal is megbüntessék az urándúsító tevékenysége mellett makacsul kitartó Iránt, kedden azonban mindkét állam diplomatái visszakoztak.

A jelek szerint beválik Irán halogató taktikája, amit az atomvitában követ. Erre utal, hogy a teheráni makacskodás és diplomáciai lavírozás sokadszor kényszeríti visszakozásra a nagyhatalmak valamelyikét.

Irán kedden válaszolt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja (az USA, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), illetve Németország által felvetett javaslatra, amely gazdasági könnyítéseket helyezett kilátásba az ország számára, amennyiben hajlandó felhagyni urándúsító tevékenységével. Ellenkező esetre szankciók kiszabásával fenyegette meg Iránt.

A nagyhatalmak júliusban azzal nyomatékosították állásfoglalásukat, hogy bejelentették: amennyiben Irán nem hagy fel a nyugati hatalmak által veszélyesnek tartott urándúsítással augusztus 31-éig, akkor ténylegesen szankciókat léptetnek életbe az országgal szemben.

A döntésről az ENSZ BT is határozatot hozott, méghozzá meglepő egyetértésben. A határozatot 14-1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadták, azaz úgy tűnt, hogy a korábban minden alkalommal a tárgyalásos megoldást sürgető Oroszország és Kína is megelégelte az év eleje óta tartó huzavonát és rászánta magát, hogy hozzájáruljon az engedetlen perzsa állam megregulázáshoz.

Már kedden kiderült azonban, hogy az egyre növekvő olajigénye miatt komoly iráni érdekeltségekkel rendelkező Kína elszántsága csak gyenge kísérlet volt a helyzet megoldására. Kínai diplomaták már az iráni válasz előtt visszakoztak, és jelezték: továbbra is csak a tárgyalásos megoldást látják járható útnak. Peking szerint minden oldalnak nyugalmat, türelmet és rugalmasságot kell mutatnia.

A kínai állásponthoz később csatlakozott Oroszország is, úgy tűnik tehát, hogy kudarcba fullad az iráni ellenállás letörésére indított amerikai diplomáciai offenzíva. Irán keddi válaszát nem hozták eddig nyilvánosságra, annyit azonban tudni lehet, hogy Teherán további tárgyalásokat ajánlott a nagyhatalmaknak. Kína és Oroszország ismételt ellenállása miatt pedig esetleges szankcióktól sem kell tartania, mivel mindkét ország vétójoggal rendelkezik az BT-ben, így útját állhatják a büntetőintézkedéseknek.

Sokat mond, hogy Kínát és Oroszországot nem hívták meg arra a szerdai találkozóra, amelyen az USA vezetésével a brit, német és francia diplomaták vitatják meg az iráni választ.A New York Times szerint ráadásul a BT 10 ideiglenes tagja között több olyan ország is akad (Katar biztosan ilyen), amely támogathat egy esetleges kínai és orosz vétót, amivel utólag büntethetik az USA-t (és Franciaországot) a libanoni válság megoldásában tanúsított tétlenkedésük miatt. Ha pedig mégis lesznek szankciók, azok olyan gyengék lesznek, hogy várhatóan nem lesz említésre méltó a hatásuk - írja a Times.

Nem akarnak szót érteni

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei év eleje óta próbálják rábírni Iránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, mert azt feltételezik, hogy nukleáris kutatásait atomfegyver előállítására kívánja felhasználni. A nagyhatalmak félelmeit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is osztja.

Irán ugyanakkor azt állítja, hogy kutatásait békés célra, lakossága megnövekedett energiaigényének kielégítésére akarja használni. Teherán azzal is igyekezett bizonyítani jószándékát, hogy - állítólag - visszafogta nukleáris tevékenységét, amit azonban pártatlan vizsgálatok nem erősítettek meg. Az iráni atomprogram előrehaladott állapotát pedig az is jelzi, hogy hétfőn teheráni illetékesek bejelentették: hamarosan beindul az első iráni nehézvízüzem.

Az atomvita megoldására tett júniusi amerikai javaslat szépséghibája éppen az volt, hogy az engedmények mellett továbbra is ragaszkodott az iráni nukleáris tevékenység korlátozásához, pedig Irán és a nagyhatalmak vitája valójában az atomügy elmérgesedése óta ez: a nagyhatalmak fenyegetést látnak az iráni kutatásokban, míg Irán azt állítja, mint minden államnak, neki is joga van szabadon megválasztani, hogyan elégíti ki lakói energiaigényét. Erre az iráni felvetésre pedig eddig az iráni atomprogramot bíráló egyetlen nyugati állam- és kormányfő sem reagált érdemben, igaz, Vlagyimir Putyin jelezte: amennyiben az iráni program békés célt szolgál, akkor Iránnak is joga van az atomkutatásokhoz.