Iráné az első gesztus az atomvitában

2006.09.11. 13:34

A jelek szerint a sokat bírált Irán teszi az első kézzelfogható engedményt az év eleje óta tartó atomvitában. A közép-keleti ország főtárgyalója felajánlotta: nyolc hétre felfüggesztik az urándúsítást, hogy a Teherán és a nyugati hatalmak közti tárgyalást ne befolyásolja a kifogásolt iráni nukleáris tevékenység. Az USA ugyan korábban tett már olyan ajánlatot Iránnak, ami tartalmazott engedményeket, ez azonban épp a vita forrására, az urándúsítás kérdésére nem adott semmilyen választ.

Irán azt állítja: békés célra kezdett atomkutatásba, majd később urándúsításba, mert az ország lakosságának megnövekedett energiaszükségletét máshogy nem tudja kielégíteni. Irán szerint ez minden népnek elidegeníthetetlen joga, senki nem tilthatja meg, hogy ezt az utat válassza. Az USA és európai szövetségesei (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) viszont azt állítják: Irán hazudik, azért kezdett urándúsításba, mert atomfegyvert fejleszt és ezzel veszélyezteti a világ békéjét. Épp ezért nem szabad engedniük, hogy így tegyen.

Ez a két álláspont vitázik egymással ádázul év eleje óta. A hosszú, nyögvenyelős, hol az egyik, hol a másik oldal kisebb részvereségével vagy részgyőzelmével végződő küzdelemben valójában semmilyen előrelépés nem volt eddig, leszámítva, hogy Iránt még komoly fenyegetésekkel sem tudták jobb belátásra téríteni. Úgy tűnik, hogy a holtpontról Irán mozdítja ki a vitát. Ali Laridzsáni iráni főtárgyaló hétvégén azt az ajánlatot tette Javier Solanának, az EU külpolitikai főképviselőjének, hogy Irán nyolc hétre befagyasztja urándúsító tevékenységét.

A brit Guardian értékelése szerint ezzel Irán elérheti, hogy ne hozzanak ellene súlyos büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb. Iránnak nyár vége óta lényegében nincs miért tartania az ENSZ BT haragjától. Bár visszautasította a nagyhatalmak követelését és nem függesztette fel urándúsító tevékenységét, a nyár elején még kemény, szankciópárti politikát követő Kína és Oroszország jelezte: nem támogatja, hogy a BT büntetőintézkedésekkel próbálja megoldani a helyzetet. A komoly iráni érdekeltségekkel rendelkező Moszkva és - még inkább - Peking a tárgyalás híve, márpedig mindkét ország vétózhat a BT-ben.

Oroszország jelezte ugyan, nem kizárt, hogy áldását adja a szankciókra, több amerikai vélemény szerint azonban erősen kétséges, hogy komoly fenyegetést jelenthet-e Irán számára egy büntetés. A Wall Street Journal például korábban azt írta, ha lesznek is szankciók, csak látszatintézkedések lesznek, Irán nem fog belerokkanni a nyugati országok keménykedésébe.

Sokkal nagyobb a jelentősége, hogy az álláspontja mellett makacsul kitartó Irán enged, hajlandó felfüggeszteni urándúsító tevékenységét, ha csak időlegesen is. Az Egyesült Államok és uniós szövetségesei nyár elején már bedobtak egy javaslatot, melyben gazdasági engedményeket ígértek Iránnak. Bár a javaslat szövegét nem hozták nyilvánosságra, a feltételezések szerint feltételesen, határidőhöz és kritériumokhoz nem kötve szerepelt benne, hogy Irán esetleg a jövőben jogot szerezhet saját nukleáris tevékenység beindításához.

A megállapodás feltétele azonban az volt, hogy Teherán azonnal mondjon le az urándúsításról, állítsa le veszélyesnek tartott tevékenységét. Azaz a javaslat semmilyen módon nem adott választ a konfliktus forrására, arra a kérdésre, hogy joga van-e Iránnak uránt dúsítani és atomprogramot indítani vagy pedig ez ellenséges, veszélyes lépés.

A Guardian szerint ugyan az időleges leállás nem befolyásolja majd érdemben az iráni atomprogram sorsát, annyit mindenképp jelez, hogy az első valós gesztus Iráné az atomvitában. Az üzenet: hogyha hosszú hozavona után is, de Teherán hajlandó engedni a vitának számára is kellemetlen alapkérdésében, ami aggasztja a nyugati országok vezetését és jelentős részben közvéleményét is. Hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást, amiről egyébként azt gondolja, hogy megkérdőjelezhetetlen joga. Lemond róla, ha ez az ára annak, hogy nyílt vita folyhasson a kérdésről és ne diplomáciai ultimátumokkal üzengessenek egymásnak a felek.

Irán szemére vethető az atomvitában többek között, hogy nem tűri meg reaktorai közelében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreit, pedig az iráni atomprogramot a NAÜ is aggasztónak és kérdőjelekkel telinek tartja. Ugyanakkor az urándúsítás felfüggesztéséről szóló iráni javaslat eddig messze a legkomolyabb tárgyalási alap. A legfontosabb kérdés az, hogyan reagálnak a lépésre a nyugati hatalmak, illetve mennyiben diplomáciai lavírozás az iráni engedékenység és mennyire valós Teherán kompromisszumkészsége.

Sáling Gergő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK