Milliárdokat kaszálnak a biokalózok

2006.09.13. 12:23

Dollármilliárdokat kaszálnak a gyógyszer-, biotechnológiai és kozmetikai cégek egy-egy eddig ismeretlen hatóanyag, titkos formula piacra dobásával. A nyerő hatóanyagokat sok esetben már évezredek óta használják a hagyományos gyógymódokat alkalmazó népek, vajákosok, orvosságos emberek, amit azonban a kutatók szeretnek elhallgatni. Környezet- és jogvédők szerint az így lenyúlt milliárdos haszon egyszerű lopás, géntolvajlás, biokalózkodás.

30 millió oldal. Ennyi lapból álló elektronikus enciklopédia szerkesztésébe és megjelentetésébe kezdett az indiai kormány. A 2 millió dolláros (több mint 430 millió forintos) projekt célja az összes létező indiai szanszkrit, urdu, perzsa és arab nyelvű, kizárólag gyógyítással, gyógykezeléssel, hagyományos gyógymódokkal kapcsolatos ősi szövegek rekonstruálása és angolra, spanyolra, németre, franciára, illetve japánra fordítása.

A lehetetlennek tűnő vállalkozás jól megfontolt üzleti érdekből fakad, és egy korábbi jogi vitához kapcsolódik. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium és egy amerikai gyógyszerkutató cég 1995-ben törzskönyveztetett egy olyan, gombák elleni védekezést segítő szert, amelyet az indiai neem fából nyertek ki. A fa jótékony hatásait viszont már évezredek óta ismerik és használják Indiában a hagyományos gyógymódokat alkalmazó orvosságos emberek.

Az indiai kormány perre vitte az ügyet, megtámadta a törzskönyvet, és 10 éves huzavona után végül sikeresen érvelt amellett, hogy a neem jótékony hatása a hagyományos indiai tudás szerves része, és mint ilyen, indiai tulajdon. Az amerikai eljárás a biokalózkodás alapesete, azaz egyes népek tudásának, gyógyító technikáinak, illetve ősi ismereteinek közvetlen vagy közvetett lenyúlása valamilyen anyagi haszon érdekében.

A törzskönyvek kiadását eleve meg kell tagadni, ha egy adott készítmény, hatóanyag már korábban ismert volt. Ez a korábban ismert kategória azonban az amerikai joggyakorlatban azt jelenti, hogy nyomtatott formában publikálták. A gyógyszercég és az amerikai minisztérium éppen azzal védte álláspontját, hogy a neem fa hatóanyagaira vonatkozó indiai hagyomány semmilyen formában nincs rögzítve, így nem tekinthető szellemi tulajdonnak, még akkor sem, ha a neem fa hatóanyagának felhasználásával évezredek óta készülnek különböző kenőcsök Indiában. Az indiai kormány ezek után döntött úgy, egyértelműsíti a helyzetet és a 30 millió oldalas enciklopédia segítségével feltárja a természeti gyógymódjaiban rejlő kincseket.

Az ügyben döntő európai törzskönyvezési hivatal figyelembe vette az engedélyek visszavonásánál azt is, hogy Indiában a neem fa semmilyen védettséget nem élvez, azaz lényegében bárki szabadon, ingyen hozzáférhet. Így nehezen indokolható helyzet, hogyha az ebből nyert hatóanyagot egy gyógyszergyártó vagy egy állami szerv a világ más táján busás hasznot hozó készítmények formájában próbálja értékesíteni. Mindezt úgy, hogy a pénzből semmit nem látnak az indiaiak.

A jelenség nem lebecsülendő, évente dollármilliárdokról van szó. Az Egészségügyi Világszervezet szerint csak a gyógynövények világpiacán évi 60 milliárd dollár (közel 13 billió forint) cserél gazdát. De a környezeti sajátosságok kiaknázása is egyre vonzóbb és jövedelmezőbb terület - állítják szakértők. A biokalózkodás, génlopás problémájával foglalkozó amerikai Edmonds Institute augusztusi jelentése több tucat olyan sikeres gyógyszeripari vagy biotechnológiai terméket sorol fel, amely bőséges hasznot hajtott a fejlesztő cégnek, holott egyértelmű, hogy egyszerű génlopással jutottak a titkos, nyerő formulához.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK