Brit minisztereket masszíroztak a nyomuló gyógyszercégek

Enyhe fenyegetésekkel és rámenős nyomulással győzködte az elmúlt hónapokban több befolyásos gyógyszercég is a brit kormány tagjait, hogy segítsenek elérni egy-egy drágább készítményük szélesebb körű felhasználását - állítja a Guardian. A gyógyszerek engedélyezéséről döntő Nice ugyanis szigorúan kirostálja a drágább és nem feltétlenül hatékonyabb termékeket.

Minisztereket győzködtek Nagy-Britanniában több multinacionális gyógyszercég lobbistái, hogy így kerüljék meg a független értékelési eljárásokat és nagyobb piacot harcoljanak ki gyógyszereik számára - állítja a Guardian. A brit lap szerint 10 vezető gyógyszercég emberei nyomultak minisztereknél, hogy kedvezőbb besorolást harcoljanak ki gyógyszereiknek, mint amit a National Institute for Clinical Excellence-től (Nice) kaptak.

A Nice feladata az, hogy felmérje, melyik gyógyszer a leghatékonyabb és legkedvezőbb árfekvésű, amelyet ezért széles körben érdemes alkalmazni az állami egészségügyi ellátó rendszerben. A hét éve felállított szervezetben az egészségügyi minisztérium emberein kívül független szakértők és kutatók dolgozni, ajánlásaikat mindig helybenhagyja az egészségügyi kormányzat.

A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint a világ legnagyobb gyógyszergyártója, a Pfizer például azzal fenyegette meg a brit kormány minisztereit, hogy kivonja üzleti tevékenységét Nagy-Britanniából, ha a Nice rendszeresen gáncsolja gyógyszereinek terítését. A lap szerint a kormány ezután hívott össze egy olyan találkozót, ahol lehetőséget adtak hat cég embereinek, hogy lobbizzanak az Alzheimer-kór kezelésében használt készítményeikért.

A Guardian szerint a lobbisták által felkeresett miniszterek tagadják, hogy tudnák befolyásolni a Nice döntéseit. A brit lap szerint, ha igaz is, hogy a minisztereknek nincs befolyásuk a Nice döntéseire, az megkérdőjelezhetetlen, hogy a gyógyszercégek erőteljes nyomást gyakoroltak a kormányra termékeik kedvezőbb megítélése érdekében.

A Pfizer egyik képviselője például egyértelműen kijelentette, hogy "nagyon boldogtalan" a Nice Alzheimer-gyógyszereket érintő döntése miatt. A szervezet ugyanis először engedélyezte több készítmény teljes körű használatát, később azonban visszavonta állásfoglalását, és új bírálatában már csak egy szűk kör kezelésére javasolta a gyógyszereket. A cég ezek után állítólag azt kérte a kormánytól, hogy a gyógyszeripar kapjon nagyobb nyilvános támogatást és több konzultációs lehetőséget a kormányzati tisztviselőkkel, illetve erőteljes nyomást fejtettek ki annak érdekében, hogy a kormány gyakoroljon szigorúbb felülvizsgálatot a Nice döntései kapcsán.

A rákgyógyszeréért lobbizó Lilly például azt kérte az egészségügyi minisztérium képviselőitől, hogy segítsenek gyorsan engedélyeztetni a készítményt. A termék pedig felkerült arra a listára, amelyet az egészségügyi miniszter azzal a kéréssel adott át a Nice-nak, hogy az azon szereplő készítményeket gyors eljárásban engedélyeztessék. Ennek ellenére a Nice nem javasolta a Lilly termékének széles körű használatát.

A Guardian a Pfizer mellett a Johnson & Johnsont, a Bristol-Myers Squibbet és a Lillyt említi név szerint a lobbizó gyógyszercégek között. A Nice kedvezőtlen döntése miatt a minisztereknél népszerűsített készítmények pedig mind költséges gyógyszerek: Alzheimer-kór, rák és hasonló súlyos betegségek kezelésére használható szerek.

A gyógyszercégek befolyását növeli az is, hogy a Guardian szerint a gyógyszeripar jelentős hányadát teszi ki a brit gazdaságnak. Kutatási és fejlesztési beruházásai 2004-ben meghaladták a 3,4 milliárd fontot (1400 milliárd forintot), ami az összes brit könnyűipari befektetés negyede.