Szertefoszlóban Chávez ENSZ-es álmai

Vágólapra másolva!
Rosszul áll a Venezuela ENSZ BT-tagságáért lobbizó Hugo Chavez szénája a nem állandó tagokról szóló szavazáson. A venezuelai elnök dollármilliókat költött a kampányra, hogy bejuttassa országát a BT tíz nem állandó tagja közé, de most, úgy tűnik, Guatemala amerikai hátszéllel kiüti.
Vágólapra másolva!

Halványodik Venezuela esélye arra, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsában a latin-amerikai országoknak fenntartott nem állandó helyet, miután a szavazás tizedik fordulójában az Egyesült Államok által támogatott Guatemala jelentősen több szavazatot nyert. A választásra jogosult ENSZ-közgyűlés hétfőn tíz alkalommal tartott titkos szavazást. Már az első fordulóban beválasztották a BT nem állandó tagjai közé a Dél-Afrikai Köztársaságot, Indonéziát, Olaszországot Belgiumot, amelyek 2007. január 1-jétől váltják fel Tanzániát, Japánt, Dániát és Görögországot. Dél-Afrika most először került be a BT-be.

Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy minél több országot állítson maga mellé a BT-ben a jelenleg Argentína által birtokolt hely megszerzéséért. A szavazást - nem véletlenül - sokan az Egyesült Államok és Venezuela közötti, befolyásért vívott küzdelemnek tekintik. Az ellentét megosztotta a latin-amerikai országokat is. Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia a Hugo Chávez vezette Venezuelát pártolja, Mexikó, Kolumbia és a közép-amerikai országok többsége viszont Guatemalát.

Diplomaták arra számítanak, hogy az Egyesült Államok és Venezuela folytatja az intenzív lobbizást a szavazás folytatásának kedd reggelre kitűzött időpontja előtt. A cél, hogy egyikük elnyerje a szavazók kétharmadának támogatását. Több ország ENSZ-nagykövete szerint ugyanakkor az Amerika-ellenes koalíció összekovácsolásán fáradozó Chávez nem szerzett új barátokat magának, amikor szeptemberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán felszólalva ördögnek és zsarnoknak nevezte George Bush amerikai elnököt. Az USA azzal érvel, hogy ha Venezuela a BT tagja lesz, akkor lehetetlenné válik a tanács munkája, mivel a heves George Bush-ellenességéről ismert ország csak kerékkötő lesz.

A Biztonsági Tanácsnak öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Utóbbiakat két évre választja meg az ENSZ-közgyűlés, mégpedig úgy, hogy ötöt az egyik évben, a másik ötöt pedig a következő évben. A megválasztáshoz legalább kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy a 192 tagállam közül minimum 125 támogatását el kell nyernie a jelöltnek. A tizedik fordulóban Guatemala már 110 szavazatot kapott, Venezuela pedig csak 77-et, miközben a hatodik fordulóban még 93-93 szavazattal egyenlőre állt a küzdelem a két ország között.

A választási szabályok lehetővé teszik, hogy a titkos szavazás akár a végtelenségig folytatódjon, ha egyik jelölt sem lép vissza. A következő fordulókban azonban nyitott lesz a szavazás, azaz a latin-amerikai/karibi térség bármelyik országára lehet szavazni a két hivatalos jelölten kívül. A leghosszabb ilyen csata 1979-ben kezdődött. Akkor Kuba és Kolumbia volt a két jelölt, és két és fél hónap elteltével, 1980. január 7-én a 155. fordulóban nevető harmadikként Mexikó került be a Biztonsági Tanácsba. Ez most sem kizárt, ráadásul éppen Mexikó már kapott is egy szavazatot a hétfői szavazás egyik fordulójában. A BBC szerint ugyanakkor ilyen nevető harmadik lehet még Costa Rica, Panama, vagy éppen Uruguay. A Biztonsági Tanács nem állandó tagja még Peru, a Kongói Köztársaság, Ghána, Katar és Szlovákia, mandátumuk 2008. január 1-jén jár le.

MTI/[origo]