Pihenteti az ENSZ Venezuela és Guatemala csatáját

Öt napos szünetet rendeltek el a Venezuela és Guatemala BT-tagságának eldöntésére hivatott szavazásban az ENSZ-közgyűlésben. A két ország között hétfő óta folyik a küzdelem a tanács latin-amerikai posztjáért. Guatemalát az USA támogatja a kevesen Bush-ellenes Hugo Chávez-féle Venezuelával szemben, utóbbi elnöke pedig dollármilliókat feccölt bele, hogy bejuttassa országát a testületbe. Érthető, hogy egyikük sem akarja feladni.

Jövő hét szerdára halasztották a szavazást a Biztonsági Tanács tizenötödik tagjának megválasztásáról az ENSZ-ben. A posztért Guatemala és Venezuela küzd, és harmadik alkalommal sem sikerült döntést hozni, hogy kettejük közül melyikük képviselje Latin-Amerikát a BT-ben.

A választásra jogosult ENSZ-közgyűlés csütörtöki szavazási fordulóján tizenhárom alkalommal voksoltak, de patthelyzet nem változott. A titkos szavazásokon ismét az Egyesült Államok által támogatott Guatemala kapott több szavazatot, az egyes fordulókban 103 és 108 között mozgott támogatóinak száma, míg Venezuela 76 és 81 közötti szavazatot kapott. A megválasztáshoz legalább kétharmados többség szükséges, vagyis a közgyűlés 192 tagállama közül legalább 125 támogatását el kell nyernie a jelöltnek.

A BT új tagjairól hétfőn kezdtek szavazni, akkor az első fordulóban beválasztották a Dél-Afrikai Köztársaságot, Indonéziát, Olaszországot Belgiumot. Ők 2007. január 1-jétől váltják fel Tanzániát, Japánt, Dániát és Görögországot.

Diplomaták abban reménykednek, hogy a szavazásban elrendelt ötnapos szünet alatt a latin-amerikai országok megoldást találnak a helyzetre - akár egy újabb jelölt megnevezésével. Egyelőre azonban sem Guatemala, sem Venezuela nem hajlandó feladni. A latin-amerikai és karibi országok szerdán arra szólították fel a két vetélytársat, hogy próbáljanak egymás között dűlőre jutni az ügyben.

A választási szabályok lehetővé teszik, hogy a titkos szavazás akár a végtelenségig folytatódjon, ha egyik jelölt sem lép vissza. Az ENSZ történetében a leghosszabb csata 1979-ben kezdődött. Akkor Kuba és Kolumbia volt a két jelölt, és két és fél hónap elteltével, 1980. január 7-én a 155. fordulóban sem az egyik, sem a másik, hanem Mexikó került be a Biztonsági Tanácsba.