Kutya se védi a kongói atomot

Újraindítanák a Kongói Demokratikus Köztársaság egyetlen atomerőművét. A kinshasai kutatóreaktort fokozottan kockázatosnak ítéli a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A létesítményt alig őrzik, és egy esetleges üzemzavar a kongói fővárost is veszélyeztetné. Ráadásul az erőműben 98 dúsított uránrudat tárolnak, amelyre könnyen szemet vethetnek terroristák.

Csak egy lyukas, foszló drókerítés, rozoga kapu és egy lakat védi a Kongói Demokratikus Köztársaság egyetlen atomerőművét, amely nem messze fekszik a fővárostól, Kinshasától - írja a Guardian. A reaktorhoz egy három zárral védett ajtón keresztül lehet bejutnmi, de csak azóta, hogy korábban az erőmű igazgatója egy ismeretlennek átadott egy kulcsgarnitúrát, amellyel az gyakorlatilag bárhova bejuthatott.

A nemtörődömség következtében az 1970-es években el is tűnt két dúsított urániumrúd a létesítmény területéről. Az egyik feltehetően 1999-ben került elő - legalábbis az olasz maffiától lefoglaltak egy ilyen rudat, amelyet a Közel-Keletre akartak szállítani. A másikat soha nem találták meg. Az erőműben azonban további 98 darab rúd (körülbelül 60 centiméter hosszú háromszögalapú hasáb) található, egy részük a reaktorban, más részük a padló alatt egy lakattal védett rács mögött.

Az USA támogatásával megépített erőművet 8 éve állították készenléti üzemmódba - a háború, a hiányos őrzés és a hanyag kezelés miatt -, 12 évvel azután, hogy az Egyesült Államok leállította a pótalkatrészek szállítását - többek között a jelzett biztonsági problémák miatt. Az USA a Kongóban bányászott urániumot használta első atombombái megépítéséhez - itt bányászták akkor a világban a legdúsabb uránércet. A Japánra ledobott bombákban is kongói urán volt.

Az USA azóta is többször kezdeményezte, hogy adják át a létesítményben tárolt urániumrudakat, de Kongó nem engedett. Most pedig újra fel akarják fűteni az erőművet. Az afrikai ország atomtudósai orvosi kutatásra, bányászati célokra akarják hasznosítani az erőművet, amely már a második kongói atomlétesítmény. Az elsőt a kinshasai egyetemen építették 1958-ban, de az újabb elkészültével, 1972 után szétszedték.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azonban több szempontból is jelentős kockázatnak tekinti a kísérleti erőművet. Egyrészt az őrzés szinte teljes hiánya - a brit lap tudósítója egyik hétvégén csak egy mackóruhás alakkal találkozott az erőmű falai között, aki biztonsági őrnek mondta magát -, illetve a létesítményben esetleg bekövetkező üzemzavar miatt, amely a kongói fővárost veszélyeztetné. Az őrzés hiánya miatt könnyen kerülhetnének az itt tárolt erősen radioaktív urániumrudak terroristák kezébe, akik elsősorban piszkos bomba előállításához használhatnák fel ezeket.

A kongói atomenergiahivatal azonban rózsásan látja a jövőt. Novemberben már szerződést is kötöttek egy brit céggel - a Brinkley Mininggal -, amely az uránium utáni kutatáshoz használná a reaktort. A létesítmény felújítását a NAÜ is támogatja, ha cserébe ellenőrzheti a körülményeket. Egyik jelentésében azonban számos hiányosságot sorol fel az üzembiztonsággal és az erőművédelemmel kapcsolatban.

A kongói atomenergia-hivatal egyik tagja, Alphonse Thiband-a-Tshish szerint azonban nem kell aggódni: "Három teljesen különböző embernél van a reaktorhoz vezető bejárat három kulcsa. Senki sem tudja pontosan, kinél. Az épületnek méter vastag falai vannak. Nem hiszem, hogy bárki is átjutna azokon" - idézte a Guardian.