Homályos jövőben keresgéli önmaga értelmét az EU

2006.12.14. 8:17

Bár érdekes téma akad bőven, visszafogott lelkesedéssel várják az elemzők az EU csütörtökön kezdődő kétnapos csúcsértekezletét. A legkényesebb kérdés - Törökország szigorú megbüntetése - eldöntöttnek látszik, így a legnagyobb vita az unió további bővítéséről lehet. Az [origo]-nak nyilatkozó közgazdász szerint azonban ez csak pótcselekvés, hiszen a további bővítésre 2014-ig nincs pénz és még az sem tisztázott, egyáltalán terjeszkedjen-e bármilyen irányban az unió. Előrelépést az EU céljainak meghatározása hozhatna, ez azonban túl nagy falatnak tűnik.

"Nem látok semmiféle tűzijátékot, ez nem egy krízis-csúcs" - idéz a BBC egy diplomatát a csütörtöki EU-csúcs előtt. A várt nagy csetepaté - a Ciprussal keménykedő Törökország megbüntetése körüli vita - várhatóan elmarad, miután hétfőn az EU külügyminiszterei már döntöttek erről. Az uniós vezetők a kétnapos találkozón feltehetően egyszerűen jóvá hagyják az egyes török tárgyalási fejezetek felfüggesztéséről szóló javaslatot.

Vita azonban ennek ellenére is várható. Ehhez alapot a 2006 decemberi csúcs fő témája, az EU további bővítésének kérdése ad, vagyis az, hogy meddig és milyen ütemben bővüljön a szervezet.

Az európaiak többsége szerint semmilyen ütemben nem kell már nőnie a közösségnek. A tagállamok polgárainak csak 45 százaléka támogatja a további bővítést, sőt ez az arány Franciaországban, Németországban, Luxemburgban és Ausztriában még ennél is alacsonyabb: az embereknek itt csak alig 28-29 százaléka látna szívesen újabb tagokat.

Bővítési sokk

Sok ország még mindig nem tudott kilábalni a 2004-es bővítés sokkjából, a BBC tudósítója szerint ez okozta az európai közös alkotmány bukását is Franciaországban és Hollandiában, és sokan még mindig a keleti bevándorlóktól tartanak. A legtipikusabb félelem: az üzemek keletre települnek, a mégis megmaradt munkahelyeket pedig az olcsó keleti munkások foglalják el.

Pedig a Financial Times szerint nem is olyan rossz a mérlege a tömeges bővítésnek: a 2004-ben 15-ről 25 tagúvá váló EU magasabb gazdasági növekedést produkált mint Amerika, és a munkanélüliség is csökkent. Ez nem kis mértékben az új tagok mobil munkaerejének is köszönhető.

Az unió azonban megosztott a további bővítés kérdésében. Az ellenzők szerint, ha túl nagyra nő az EU, akkor már működésképtelen lesz, és ezt úgy lehet megakadályozni, ha már most meghúzzák a végleges határokat.

Ennek fő szószólója Nicholas Sarkozy francia belügyminiszter - lehetséges elnökjelölt -, aki szerint egy határok nélküli Európa leginkább az ENSZ-hez lenne hasonló. A határok meghúzása mellett érvelők Dél-Keleten a Boszporuszt, Keleten pedig az egykori Szovjetunió nyugati határát jelölnék ki mint végleges keretet, hiába szokás földrajzilag az Urál hegységet tekinteni Európa keleti határának.

Csakhogy ezzel kiesne Törökország, amely pedig már a '60-as években kérvényezte felvételét, és amellyel - ha döcögve is - már folynak a csatlakozási tárgyalások. De számos egykori szovjet tagköztársaság is elfelejthetné a teljes jogú EU-tagságot, és ehelyett be kellene érnie valami másféle partnerségi formával.

Idén több tagország vezető politikusa felvetette, hogy az EU-nak már nem bővítéssel, hanem speciális partnerségi politikával kell kiterjesztenie érdekkörét. Az ötlet legnagyobb szószólói a németek. Kérdés azonban, hogy például a volt szovjet tagállamok nem kerülnek-e hosszútávon ismét orosz befolyás alá, ha az EU egyértelműen meghúzza saját határait, kizárva ezzel még a lehetőségét is, hogy a jövőben csatlakozhassanak.

A bővítés jó, de kockázatos

A további bővítés mellett érvelők - például Nagy-Britannia - szerint azonban folytani kell a bővítést, mivel pont ezt és értékeinek közvetítését csinálja jól az unió. Ráadásul a bővülés kétségtelen stratégiai előnyöket is hoz. Mások - például a hollandok - úgy érvelnek, hogy nem szabadna ezeket a stratégiai előnyöket előtérbe helyezni, hanem egyensúlyba kellene hozni a további bővítés jelentette kockázatokkal: az EU-n belüli instabilitással, és a kirekesztő politikai erők esetleges megerősődésével.

Széles körben elterjedt az a nézet is, hogy a további bővítések előtt saját háza táján kellene rendet tennie az uniónak. A tagállamok frissíthetnék például az elbukott alkotmányt. Mindez azonban csak pótcselekvés - állította az [origo]-nak Csaba László közgazdász. Csaba szerint az alktomány halott, az unió pedig konszolidációs fázisban van. Először azt kell eldöntenie, hogy mit akar, mert addig nem tud semmit sem mondani az igazán érdekes és fontos kérdésekre, mint amilyen például a bővítés.

Új célok kellenek

Meg kell határozni az EU új céljait, mert az alapító atyák által felvázolt elképzeléseket - a gazdasági tevékenységen túlmutató együttműködés, a tagok közötti kapcsolatok szorosabbá tétele, a nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsabb emelése - már teljesítették. Új terveket felvázolni eddig egyszer, a közös alkotmányban próbálták az EU tagállamai, ám az elbukott, és nem követte hasonló kezdeményezés. A közgazdász szerint csak akkor lesznek válaszok a felmerülő kérdésekre - például a további bővítésre -, ha lesz víziója is az EU-nak, és ha tisztázzák az alapkérdéseket, erre azonban nincs sok esély.

Forrás: MTI
Egyre kevesebb látszik a török bővítésből

Csaba László borús képet festett a közeljövőről. Szerinte az EU nem tehet mást, mint hogy befelé fordul, ahogy a tagállamok többsége is főként saját problémáival van elfoglalva. A csúcstalálkozóktól pedig nem várható más, mint hogy kerülik majd a konkrét válaszokat és ENSZ-szerű közleményeket adnak ki. Ez "borzasztó nagy baj" - állította Csaba -, mivel így nem várható megoldás a legfontosabb és legsürgetőbb kérdésekben: a további keleti bővítésben, és a Földközi-tenger medencéje helyzetének rendezésében.

A további bővítés kérdésében ugyanakkor azért sem várható érdemi előrelépés, mivel az unió "lebénította magát", amikor például 2014-ig egy centet sem különített el a további bővítésre - pedig Horvátországot már hamarabb fel kellene venni - mondta Csaba -, és a nizzai szerződés is 27-ben maximálja a tagok számát.

Eközben a tagállamok és az Európai Parlament is azon a véleményen van, hogy túl korai volt a legutóbbi bővítés, amit még meg kell emésztenie az EU-nak. Csaba szerint ellenben már az a bővítés is megkésett. A megoldás az lehet - mondta -, ha az EU felállít egy bölcsek tanácsát, amelynek tagjai megkereshetnék az alapkérdésekre adható válaszlehetőségeket, és ha ezek meglennének, akkor azok már magukkal hoznák a többi megoldását is. Ilyen jellegű, vagy hasonló munka azonban nem folyik az EU-ban, így egyelőre marad a köldöknézegetés - fogalmazott.

Ballai Vince

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK