Életbe lépnek a szankciók Irán ellen

Egyhangúlag elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatot. A gazdasági és kereskedelmi szankciók bevezetésére azért kerül sor, mert Teherán nem hajlandó felfüggeszteni urándúsító programját.

Egyhangúlag fogadta el szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező határozatát. A BT New Yorkban ült össze, hogy szavazzon az Irán elleni büntető lépésekről intézkedő határozati javaslatról. A két hónapja tartó kemény tárgyalások eredményeképpen megszavazott határozatnak az a célja, hogy újra a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Iránt, tisztázandó atomhatalmi ambícióit.

A határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, illetve nehézvíz és atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszerek előállítására. A tilalom vonatkozik az ilyen anyagok és technológiák iráni importjára is.

Megköveteli Teherántól, hogy vessen véget az urándúsítással kapcsolatos mindennemű tevékenységének és kutatómunkájának, amelynek révén atomerőművekhez szükséges üzemanyagot vagy atomfegyverhez szükséges töltetet állíthat elő. A határozat figyelmezteti Iránt, hogy amennyiben nem hajlandó alávetni magát az abban foglaltaknak, az ENSZ-testület újabb, nem katonai jellegű szankciókat foganatosíthat ellene.

A szavazás előtti vitában Vitalij Csurkin orosz nagykövet azt mondta: az állásfoglalás nem engedélyezi katonai erő alkalmazását Iránnal szemben, ugyanakkor komoly üzenet a közép-ázsiai országnak, hogy nyitottabban és készségesebben működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és oszlassa el a fennmaradó aggodalmakat atomprogramja iránt.

Az iráni külügyminisztérium közleményében úgy reagált a fejleményekre, hogy a határozattal a BT túllépte a hatáskörét. Az iráni ENSZ-nagykövet pedig kettős mérce alkalmazásával vádolta az ENSZ-testületet, szemére hányva, hogy Teherán ellen szankciókat rendel el, miközben nem vesz tudomást Izrael nukleáris arzenáljáról. Golami Haddaddel iráni parlamenti elnök szombati tévényilatkozatában - még a BT-szavazás előtt - arra figyelmeztetett, hogy a határozat elfogadása esetén Teherán felülvizsgálja a NAÜ-hoz fűződő viszonyát.

Oroszország korábban kelletlenül állt hozzá az BT-határozathoz, de Putyin orosz és Bush amerikai elnök szombati telefonkonferenciáján egyetértésre jutott abban, hogy "előre kell lépni" a szankciók ügyében. A Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által előterjesztett tervezet gyakorlatilag már péntekre elkészült, de az orosz képviselet akkor még nem adta hozzájárulását, mert Putyin elnök döntését várta, aki szombat délelőtt találkozott nemzetbiztonsági tanácsadóival.