Több száz halott a nigériai robbanásban

2006.12.26. 13:17

Több százan, a vöröskereszt becslése szerint több mint 850-en vesztették életüket a nigériai Lagosban, amikor felrobbant egy kőolajszármazékot szállító vezeték. A robbanás - ami azért történt, mert tolvajok fúrták meg a föld alatti üzemanyag-vezetéket - hatalmas tüzet okozott a helyszínen.

A tolvajok éjszaka ütöttek lyukat a vezetéken, hogy a lopott üzemanyagot tartálykocsikba fejtsék át. A környéken élők műanyagkannákkal siettek a helyszínre, hogy maguk is merítsenek a megsérült vezetékből - az emberek egymást értesítették az illegális csapolási lehetőségről. A szemtanúk elmondása szerint a fejtés közben történt a robbanás.

A nigériai vöröskereszt szóvivője kedd este úgy becsülte, hogy több mint 850 ember halt meg. A robbanásban és az azt követő tűzvészben kiégett 60 lakóépület és 52 gépjármű.  A tűzoltók még kedd este is küzdöttek a lángokkal. A szóvivő úgy tudja, két rivális csoport is megfúrta a vezetéket, hogy üzemanyagot lopjon. A brit hírügynökség fotósa pedig legalább félezer, felismerhetetlenségig összeégett holttestet számolt össze a keddi robbanás helyszínén, de becslése szerint az itt heverő áldozatok száma elérheti akár a hétszázat is.

A vöröskeresztes források szerint a sűrűn lakott Adule Egba negyedben történt a hajnali robbanás. Nigériában nem ritkák az ilyen robbanások, a lakosok gyakran megcsapolják a benzint és gázolajat szállító vezetékeket, vödrökbe, műanyag zacskókba és műanyag zsákokba fogva fel a kiömlő folyadékot. Az üzemanyag rendszerint sokáig folyik az illegális csapolás helyszínén, és a belőle keletkező tócsák gyakran meggyulladnak. Májusban például több mint 150 ember vesztette életét Lagosban egy hasonló robbanás következtében.

A térség egyetlen igazi kincse az olaj, amit külföldi társaságok tucatjai termelnek ki. A konfliktus forrása is ez: sok helyi közösség szerint elfogadhatatlan, hogy az évtizedek óta zajló olajfúrás hasznából alig jut valami az itt élő embereknek. A helyiek szerint a szennyezések miatt nem csak kevesebb a hal, de kisebbek is a példányok. Nem is beszélve arról, hogy az ivóvizet szivárgó olaj és savasesők mérgezik.

Az 1950-es években feltárt olajkincsen a nigériai állam a becslések szerint havi 3 milliárd dollárt kaszál, a teljes évi olajbevétel pedig a nigériai GDP 40 százalékát is eléri. A nigériai export legnagyobb részét - több mint 90 százalékát - is az olaj adja. Ehhez képest a térség számos településén se elektromosság, se tiszta ivóvíz, se kórház nincsen. A hatalmas ipari termelés ellenére pedig a környéken élők körében magas a munkanélküliség, ami folyamatos utánpótlást jelent a fegyveres csoportoknak.

A naponta átlagosan 2,5 millió hordó nyersolajat felszínre hozó ország a kontinens legjelentősebb termelőjének számít, és a nigériai kőolaj az ötödik legjelentősebb importforrás az Egyesült Államok számára. A legnépesebb afrikai országnak számító Nigéria nyersolajának legnagyobb részét a Niger folyó deltájának vidékén hozzák a felszínre, ahonnan az olajat csővezetéken keresztül szállítják a finomítókhoz.

MTI/[origo]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK