Egy órával lekési az EU a román csatlakozást

Vágólapra másolva!
A kelet-európai időzónához tartozó Romániában egy órával előbb lesz január 1-je, mint az EU nagy részén, így Bukarestben előbb fogják megünnepelni az unió bővítését, mint a többi tagországban. A januári bővítéssel átalakulnak az unió politikai erőviszonyai is: önálló radikális frakció jön majd létre, melynek tagjai az eddiginél nagyobb beleszólást kapnak az EU ügyeibe.
Vágólapra másolva!

Románia a közép-európai időre is áttérne az EU-csatlakozás tiszteletére - írta csütörtökön a Cotidianul című román napilap. Szilveszter éjszakáján Románia uniós csatlakozását Bukarestben már egy, illetve két órával hamarabb ünnepelik majd, mint például Párizsban vagy Londonban. Ezt az időeltolódást az okozza, hogy Románia a kelet-európai időzónához tartozik, és a bukaresti éjfélkor Párizsban (mint ahogy Budapesten is) csak 23 órát, Londonban pedig csak 22-t mutat az óra.

A Cotidianul szerint egy román ellenzéki szenátor törvénymódosítással oldaná meg az időeltolódást. Azt javasolta, hogy az EU-csatlakozás tiszteletére Románia térjen át közép-európai időre, hogy a románok is a többi EU-tagállam állampolgáraival egy időben ünnepelhessék Bukarest EU-integrációját. A szenátor javaslatát azonban elutasították a bukaresti csillagvizsgáló szakértői, akik szerint túl nagy felfordulást okozott volna az átállás.

Az erőviszonyok átalakulnak

Biztos változást hoz azonban a román és bolgár csatlakozás az Európai Parlament életében. Januártól ugyanis önálló szélsőjobboldali frakció alakul. Az önálló frakcióval a szélsőjobb az Európai Parlamentben gyakoribb felszólalási lehetőséghez és az EP munkájának szabályozásában nagyobb hatáskörhöz jut. Emellett a frakcióalakítás anyagilag is előnyös: az EP-frakciók EU-támogatásra jogosultak, ami nagyjából 50 ezer eurót tesz ki tagonként.

A szélsőjobboldali képviselők egy része eddig frakción kívüli független volt, a többiek pedig különböző más képviselőcsoportok tagjaiként politizáltak. A lap szerint az önálló csoport megalakítása a francia szélsőjobboldali vezető (egyben EP-képviselő) Jean-Marie Le Pen régi álma volt. A januári EU-bővízéssel újabb szélsőjobboldali törvényhozók kerülnek be a testületbe, így számuk meghaladja majd az önálló frakcióalakításhoz szükséges mennyiséget.

A Le Soir szerint a Nagy-Románia Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor szerdán bejelentette, hogy pártja 5 európai parlamenti képviselője csatlakozni fog a Le Pen vezette francia Nemzeti Front 7 EP-képviselőjéhez, s a flamand szélsőjobboldali párt, a Vlaams Belang 3 törvényhozójához. Ezt a számot még néhány osztrák, olasz, brit és bolgár EP-képviselő egészíti ki, így a jövendő frakció 20 emberből áll majd.

Az EP-nek jelenleg 732 tagja van, a létszám a román és bolgár csatlakozással 785-re emelkedik majd. A közös törvényhozásban pillanatnyilag hét frakció működik, s ezeken kívül a testületnek van 36 független tagja is.