Hitelét vesztett USA-val verseng a súlytalan EU

Vágólapra másolva!
Lesújtó az emberi jogok helyzet a világ majdnem minden táján - nagyjából ez a tanulsága a Human Rights Watch (HRW) nevű amerikai jogvédő szervezet éves jelentésének. A HRW a terrorizmus elleni háborúban szinte minden határt átlépő USA és a még saját állampolgárai előtt is titkolózó, lomha EU mellé a szégyenpadra ültette többek között a Libanont vérbe borító Izraelt és a független szervezeteket elnyomó Oroszországot is.
Vágólapra másolva!

Aláásta saját hitelességét a Bush-kormányzat azzal, hogy kínzást alkalmaz és bírósági eljárás nélkül tart fogva embereket - foglalja össze 2006 legfontosabb tanulságait a Human Rights Watch (HRW) nevű amerikai jogvédő szervezet legújabb éves jelentése. A guantánamói fogolytábor megnyitásának ötödik évfordulóján, csütörtökön kiadott jelentésben a HRW azt foglalja össze, hogy a világ egyes részein hogyan áll az emberi jogok ügye, milyen sérelem éri a szabadságjogokat.

A HRW talán minden korábbinál kritikusabb megállapításokkal tűzdelte tele éves összefoglalóját. A szervezet vezetése megjegyzi például, hogy a Bush-kormányzat nagyban alkalmatlannak bizonyult arra, hogy vezető szerepet töltsön be az emberi jogok védelme érdekében.

Az Egyesült Államokra vonatkozó kritika központjában a terrorizmus elleni harc során alkalmazott sajátos szabályok állnak. A HRW szerint elfogadhatatlan, hogy az USA sem a hadifoglyokat, sem az őrizeteseket megillető alapvető jogokat nem biztosítja a terrorizmus elleni háború során fogságba ejtettek számára. Az amerikai törvényhozás például megvonta a terrorista tevékenység gyanúja miatt amerikai rabságban lévőktől, hogy fogva tartásuk körülményei miatt bíróságon emeljenek kifogást.

Bemocskolódott az EU

A HRW talán legérdekesebb és legmeglepőbb megállapítása mégis az, hogy: "Mivel az USA nem képes hiteles vezető szerepre az emberi jogok védelme terén, az európai országoknak kellene felvenni a kesztyűt. Sajnos azonban az Európai Unió jóval súlya alatt teljesít."

A jelentés szerint az EU gondolkodásmódjára leginkább az jellemző, hogy az emberi és szabadságjogokért harcosabban kiálló tagállamok véleménye áldozatául esik az uniós legkisebb közös nevezőnek. Azaz a harcosabb álláspontok csak felvizezve jelennek meg a közösségi jogban. A HRW szerint hatékonyabb és gyorsabb fellépést kell elvárni az EU-tól az emberi jogok terén.

A HRW szerint ugyanis az EU tekintélyét is kényes ügyek szennyezték be. Az unió passzív kompromisszumkészségének egyik példája volt, amikor tavaly nyáron több jogvédő szervezet szerint is csak félszívvel állt ki a légi utasok személyes adatainak védelme érdekében. Az uniós vezetést ért bírálatok szerint Brüsszel sokkal inkább aláment az amerikai követeléseknek, mint az elvárható lett volna, ráadásul mindezt az érintettek, azaz állampolgárai megkérdezése nélkül tette.

A jelentés megjegyzi azt is, hogy bár az EU a határai között élőknek többnyire jó lehetőségeket biztosít, akadnak olyan belső problémái is, amelyek hiteltelnné teszik. Ilyen jelenség például az, hogy sok uniós központi szervezet átláthatatlanul működik a HRW szerint.

A HRW sokakat ültet szégyenpadra

A HRW szerint az emberi jogokat a legaggasztóbb sérelmek a felekezeti háborúba süppedő Irakban érik, ahol a vérengzés áldozatai többségükben civilek. A szervezet jelentése kiemeli ezen kívül az észak-koreai, burmai és türkmén elnyomó rezsimek által jelentett fenyegetést. Kína visszalépett az emberi jogok védelme terén, Oroszország és Egyiptom a kormánytól független szervezetek elnémítását fontolgatja, Irán és Etiópia az ellenzék elhallgattatásával ügyeskedik - állapítja meg a jelentés.

Rendkívül kritikus a jelentés a kínai és orosz politikával szemben. A HRW szerint a saját befolyásának növelésére és biztonságos energiellátának biztosítására olthatatlan vággyal hajtó Kína és Oroszország zsarnokokkal cimborál. De bírálja a HRW Izraelt is, amiért pusztító támadást intézett Libanon ellen tavaly nyáron, válaszul a radikális Hezbollah ellene intézett akciójára. Elfogadhatatlan, hogy az izraeli válaszcsapás szinte semmilyen különbséget nem tett civil és katonai célpontok között - írja a szervezet.

Továbbra is Darfúrban a legsúlyosabb a helyzet, ahol nem sikerült útját állni az évek óta tartó vérengzésnek, ami több mint 200 ezer ember életébe került eddig, és milliókat kényszerített menekülésre. "Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az USA, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország) alig tett többet ebben az ügyben, mint hogy hatástalan döntések egész sorát hozza" - állapítja meg a HRW.

A tavalyi év egyik legérdekesebb tanulsága az, hogy a HRW szerint az emberi jogok semmibevétele miatt sokat támadott Afrikában több helyen is megújulás kezdődött. Afrikai vezetők léptek fel Charles Taylor volt libériai és Hissene Habré volt csádi diktátorok perbe fogása érdekében. A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi: ezek a mozgalmak még nem elég erősek ahhoz, hogy átütő hatásuk legyen.