Mélypontra süllyedt Tony Blair és munkáspárti kormánya megítélése Nagy-Britanniában. Egy friss felmérés szerint a kormány munkájával a szavazók alig 21, Blairrel pedig 26 százaléka elégedett. Nem sok jóra számíthat az idén távozó Blair utódja, Gordon Brown sem. Brown ugyan az emberek 32 százaléka szerint jó miniszterelnök lesz, 44 százalékuk azonban ennek ellenkezőjére számít.

Minden eddiginél alacsonyabbra süllyedt a csaknem tíz éve hatalmon lévő munkáspárti brit kormány népszerűsége - derült ki egy hétfőn közzétett brit felmérésből. A konzervatív The Daily Telegraph által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy elégedett a brit kormány eddigi teljesítményével. Ilyen kevesen első megválasztása, 1997 óta nem támogatták a kormányt. A kedvező véleményen lévők aránya a legutóbbi, 2005. májusi általános választásokon 32 százalék, 1998 januárjában pedig még 53 százalék volt.

Még drámaibb mértékben csökkent Tony Blair kormányfő személyes népszerűsége. A YouGov közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a miniszterelnökkel jelenleg csak az emberek 26 százaléka elégedett, jóllehet 1998 elején, első kormányzati évének végéhez közeledve még példátlan mértékű, 66 százalékos támogatottságnak örvendhetett. Az idén távozó Blair félhivatalosan kijelölt utódjáról, Gordon Brown pénzügyminiszterről a válaszadók 31 százaléka vélekedett úgy, hogy jó miniszterelnök lesz, 44 százalék azonban ennek ellenkezőjét jósolta.

Arra a kérdésre, hogy egy "holnapi" választáson kire szavazna, 38 százalék választotta az ellenzéki konzervatívokat, míg a Munkáspártot 31. A konzervatívok december óta egy százalékponttal, a 2005-ös választásokhoz képest öt százalékponttal növelték támogatottságukat, a Munkáspárté ugyanezen idő alatt ugyanennyivel csökkent. A Munkáspárt népszerűségének esése nem jelenti azonban egyértelműen azt, hogy a választók a konzervatívokhoz pártolnának át. A felmérés szerint ugyanis a legutóbbi választások óta - együttvéve - öt százalékponttal emelkedett az olyan, kormányzásra esélytelennek tartott pártok támogatottsága is, mint a skót és a walesi nacionalisták, a brit EU-tagság feladását fő politikai programjaként hirdető UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja), a zöldek, sőt a szélsőjobb vezető ereje, a Brit Nemzeti Párt.

Az elemzés szerint a harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberális demokraták sem tudtak hasznot húzni a Munkáspárt és a konzervatívok összességében egyaránt rossz megítéléséből. A 2005. májusi választáson 23 százalékot szerzett párt több mint egy éve folyamatosan alig 18 százalék körüli támogatottságot ért el. Az elemzés szerint a szavazók közül sokan most már a liberális demokratákat is a konzervatívok és a Munkáspárt mellé sorolják, az "ezek" megjelöléssel emlegetett, "nem sokra tartott, megvetett egész politikai osztály" részeként.