Felemelt és levágott kezekről szól a gyémántbiznisz

2007.02.01. 8:07

"Világszerte körülbelül tízmillió ember megélhetését biztosítja közvetlenül vagy közvetve a gyémántipar"
- a Gyémánt Világtanács honlapja

Hiába azonban a rossz sajtó, a gyémánt továbbra is a szerelem romantikus jelképe. Évről évre nő a forgalom és a nagyértékű kő lehetővé teszi azt is, hogy egyes kereskedők - etikai okokból - csakis száz százalékig bizonyíthatóan kanadai köveket áruljanak - amelyek garantáltan nem véresek. Az ipar más szereplői azonban - például a World Diamond Council - a Gyémánt Világtanács - arra figyelmeztet, hogy ez a hozzáállás a gyémánt-kitermelésből és -kereskedelemből élő tízmillió ember megélhetését veszélyezteti.

Azt azonban elfelejtik hozzátenni, mennyit is keres a köveken egy afrikai gyémánbányász, vagy egy indiai gyémántcsiszoló. És az sem szerepel ezekben az érvelésekben, hogy még egy gyémántban gazdag és azt konfliktusmentesen ki is termelő ország - például Botswana - sem dőzsölhet. Magas a munkanélküliség, az emberek egynegyede napi, kevesebb mint egy dollárból tengődik, a gyémántbányászat a gazdaságnak csupán négy százalékát teszi ki.

Pedig Botswana minden gyémántban gazdag afrikai országnál többet nyer a köveken. Szerencséjük van: a lelőhely viszonylag kis, könnyen megvédhető területre koncentrálódik, a termelés ipari jellegű. Afrikában azonban nem ez a szokásos. Férfiak és kiskorú fiúk százezrei dolgoznak a gyémántlelőhelyeken csákánnyal, lapáttal, szitával. Sokuk kevesebb mint napi másfél dollárért. A Global Witness szerint számuk eléri az egymilliót.

Fürge ujjak

Egy, a brit Observer által idézett etikus drágakőforgalmazó szerint azonban manapság már nem csak afrikai konflikusok miatt érdemes odafigyelni, honnan is származik a kő. A kitermelt, drágakőnek allkalmas nyersgyémántok több mint 90 százaléka ugyanis Indiában nyeri el végső alakját. Itt csiszolják ékszerré.

Forrás: MTI

Az indiai gyémántcsiszoló-ipar központja Szúrat kikötője, India nyugati partján. Itt több mint félmillióan foglakoznak a drágakövek csiszolásával. Közülük egy indiai alapítvány - a Save the Childhood Foudation - adatai szerint 30 ezren kiskorúak. Az üzemek tulajdonosai előszeretettel alkalmazzák a fürge ujjú, kevés pénzért is dolgozó gyerekeket. Egy indiai gyémántcsiszoló napi, kevesebb mint két dollárt keres.

A DiCaprio filmben szereplő, londoni nagy gyémántkereskedő cég - a Van de Kaap - egyértelmű utalás a De Beersre, a világ legnagyobb gyémántipari vállalkozására. Becslések szerint a de Beers teljesen, illetve részben saját tulajdonú bányái adják a világ gyémánt-termelésének 40 százalékát.

A Wikipediában szereplő adatok szerint a társaság gyémántkereskedő leányvállalalata, a Diamond Trading Company egy időben a világ gyémánt-kereskedelmének 80 százalékát bonyolította le, ez azonban mostanra 40 százalékra esett vissza. A De Beers Csoport 2005-ös bruttó bevétele elérte a 6,5 milliárd dollárt, profitja több mint félmilliárdos lett. A társaság 2005 folyamán mintegy 600 millió dollárt fizetett ki részvényeseinek.

Ballai Vince

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK