Európai rakétatelepítési tervei miatt kritizálta az Egyesült Államokat Vlagyimir Putyin orosz elnök. A megfigyelők szerint igen kemény hangvételű beszédben Putyin Koszovó távlati függetlenedési terveit is elutasította.

Élesen bírálta az Egyesült Államok politikáját a müncheni biztonságpolitikai fórumon szombaton Vlagyimir Putyin. Putyin az első orosz államfő, aki részt vett és beszédet mondott az immár hagyományos, a biztonságpolitika Davosának számító fórumon. Beszédében Putyin azzal vádolta Washingtont, hogy európai rakétatelepítési terveivel újabb fegyverkezési versenyt szít. Hangsúlyozta a korábbi fegyverzetkorlátozási megállapodások betartásának szükségességét, s nyomatékosan utalt arra, hogy országa az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett van.

Putyin azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy - mint fogalmazott - egyedüli hatalmi, illetve erőközpontot akar létrehozni, s saját elképzeléseit a világ több pontján is meg akarja valósítani. Szavai szerint az amerikai kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog előírásait.

"Megleptek, és csalódást okoztak nekünk Putyin elnök kijelentései. Vádaskodásai nem állják meg a helyüket" - reagált szombaton az orosz elnök kijelentéseire Gordon Johndroe, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. "Arra számítunk, hogy folytatódik együttműködésünk Oroszországgal a nemzetközi közösség számára fontos területeken, mint amilyen a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek terjedésének csökkentése" - tette hozzá meglehetősen visszafogottan a szóvivő.

Az orosz államfő külön szólt Koszovóról is, amely az elmúlt napokban ugyancsak feszültséget keltett Oroszország és a Nyugat kapcsolataiban. Megerősítette, hogy országa elutasítja a Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által kidolgozott, Koszovónak távlati függetlenséget előirányzó javaslatot. Hangsúlyozta, hogy Koszovó problémáját a szerbeknek és a koszovói albánoknak kell megoldaniuk, a megoldást - mint fogalmazott - nem lehet kívülről kikényszeríteni. Az orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva semmilyen más rendezést nem támogat.

Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy Iránt atomfegyverkezési terveinek megváltoztatására bírja - mondta. Elmarasztalta ugyanakkor Teheránt, hogy nem reagált a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megoldási javaslataira. Az iráni atomválság megoldása érdekében közös megközelítésre és türelemre szólított fel. Szavai szerint Iránt nem szabad a sarokba szorítani, hanem partnerként kell kezelni.

Az orosz államfő - rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott és megfigyelők szerint felettébb kemény hangú beszédében - általánosságban elítélte az erőszak alkalmazását, nyomatékosan utalva arra, hogy az erő alkalmazására csakis a legvégső esetben, s csakis az ENSZ felhatalmazásával kerülhet sor. Utalt arra, hogy sem a NATO, sem az Európai Unió nem adhat ilyen felhatalmazást.
Putyin támogatást ígért a közel-keleti rendezéshez, s kiállt Libanon szuverenitása mellett.

Az idei immár a 43. biztonságpolitikai fórum a bajor fővárosban. A részvevők listája tekintélyes, az orosz államfő mellett Münchenben van Angela Merkel német kancellár, Robert Gates amerikai védelmi miniszter, valamint Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára és Javier Solana az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A fórumra több mint negyven ország jelezte részvételét, többségük külügy-, illetve védelmi miniszteri szinten. A legfrissebb adatok szerint a tanácskozáson több mint háromszáz politikus, katona, biztonságpolitika szakértő és gazdasági vezető lesz jelen. Az MTI értesülése szerint Magyarország "otthoni képviselőkkel" nincs jelen a konferencián.