A szerb parlament elutasította az Ahtisaari-tervet

2007.02.14. 22:13

Elutasította a Koszovó jövőjével kapcsolatos Ahtisaari-tervet első határozatában a szerdán megalakult új szerb parlament. A 250 tagú törvényhozás alakuló ülésén jelenlévő 243 honatya közül 225 szavazott a kormány által előterjesztett állásfoglalásra, 15 volt ellene, s 3 tartózkodott.

A január 21-i választás nyomán létrejött Skupstina alakuló ülésén - többségi szavazattal - elfogadta a belgrádi kormány határozattervezetét, amely elfogadhatatlannak nevezi az ENSZ-főmegbízottnak a dél-szerbiai tartomány státusára kidolgozott javaslatát, egyszersmind állást foglal a további tárgyalások mellett. Az indítvány ellen a vitában csupán a szerb liberális demokraták és a déli albán kisebbséget képviselő egy honatya szólalt fel.

A parlamenti határozat megállapítja, hogy Martti Ahtisaari indítványa sérti a nemzetközi jog alapelveit, mert nem tartja tiszteletben Szerbia szuverenitását és területi egységét. A tervezet megalapozatlanul, s a nemzetközi joggal ellentétesen egy szuverén állam jellemzőivel ruházza fel Koszovót, lerakva ezzel egy Szerbia területén létrejövő új független állam alapjait.

A határozat ezzel együtt leszögezi, hogy csak az ENSZ égisze alatt - külső nyomás és mesterségesen kijelölt határidők nélkül - megtartott tárgyalásokon lehet tartós, és minden érintett számára elfogadható megoldást elérni. Ezért a parlament megújította a Koszovó státusáról eddig tárgyaló szerb küldöttség mandátumát, s kötelezte a csoportot, hogy a határozattal összhangban tárgyaljon Martti Ahtisaarival a jövő héten Bécsben.

A határozati javaslatot előterjesztő Vojislav Kostunica miniszterelnök élesen bírálta az ENSZ-főmegbízott javaslattervezetét, mivel megfosztja Szerbiát területe 15 százalékától, önkényesen megváltoztatja nemzetközileg elismert határát. A kormányfő - akinek a pártja nemrég még azt követelte, hogy Szerbia vizsgálja felül kapcsolatait minden olyan országgal, amely elismeri Koszovó függetlenségét - ugyanakkor azt mondta, hogy Szerbia kész minden értelmes kompromisszumra és megállapodásra mindenkivel, aki tiszteletben tartja a nemzetközi rend alapjait.

Forrás: EPA
Boris Tadic és Vojislav Kostunica

A vitában felszólaló Boris Tadic köztársasági elnök a szerb alkotmánnyal ellentétesnek nevezte Ahtisaari elképzelésének azokat a részeit, amelyek a szuverén államiság tartozékaival ruházzák fel Koszovót. Az államfő felhívta rá a figyelmet, hogy a kérdésben dönteni hivatott ENSZ BT-nek készülő indítvány tervezetének egyéb részei sem elfogadhatók Szerbia számára, s konkrétan a közigazgatás decentralizációját és a koszovói szerb kisebbség jogainak védelmét, biztonságának szavatolását, az ortodox templomok és kolostorok védelmét, a közvagyon sorsát és a privatizációt említette közülük.

Boris Tadic ugyanakkor hitet tett a tárgyalások folytatása mellett. Csak a párbeszéddel kimunkált kompromisszumos megoldás lehet tartós, s teremtheti meg a térség stabilitását, ami létérdeke a Nyugat-Balkán valamennyi országának - mondta.

A 250 tagú parlamentben 6 képviselői hellyel rendelkező Liberális Demokrata Párt vezetője, Cedomir Jovanovic - a vita általános hangulatától élesen elütő módon - figyelmeztetett arra, hogy Koszovó már hét éve nem része Szerbiának, gyakorlatilag független, s ezzel a ténnyel, tetszik, nem tetszik, számot kell vetni. Az általa vezetett - 15 parlamenti helyet szerzett - pártkoalíció azért akart bekerülni a törvényhozásba, hogy szembeszálljon a milosevici örökséget ápoló politikusokkal, s azokkal is, akik bár tisztában vannak a koszovói realitásokkal, nem mernek nyíltan beszélni róluk - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK