Biden szenátor, aki a Demokrata Párt színeiben versenyez az elnökjelöltségért a 2008-as elnökválasztás előtt, csütörtökön kijelentette: az amerikai törvényhozás annak idején két okból adott felhatalmazást Bushnak az irak elleni invázió elindításához. Az egyik az a feltételezés volt, hogy Bagdad tömegpusztító fegyvereket rejteget, a másik pedig az az elhatározás volt, hogy Szaddám Huszein diktátor hatalmát meg kell dönteni.
"Tömegpusztító fegyvereket nem találtunk (...) és Szaddám Huszein már nincs hatalmon, így a 2002-es felhatalmazás már nem érvényes a mai iraki helyzetre" - mondta Joe Biden a neves washingtoni agytrösztben, a Brookings Intézetben.
A Delaware-i szenátor, - aki azok közé a politikusok közé tartozik, akik 2002-ben megszavazták az iraki háborús határozatot - leszögezte: az akkori mandátumot vissza kell vonni, és helyette egy újat kell kibocsátani, amely "a jelenleginél sokkal szűkebb küldetést szab az iraki csapatoknak".
Biden szerint mindenképpen csökkenteni kell a csapatok létszámát, az amerikai egységeket az iraki biztonsági erők kiképzésére és vészhelyzetekre kell az arab országban tartani. A csapatok "nem maradhatnak a végtelenségig ebben a barbár polgárháborúban" - jelentette ki a Bush háborús politikáját régóta ellenző szenátor.
Azt nem tudni, hány szenátor támogatását tudná megszerezni kezdeményezéséhez, és Bush kezében ott van az elnöki vétó arra az esetre, ha a kongresszus egy ilyen tartalmú határozatot elfogadna.
A szenátusban szombaton próbaszavazást tartanak az iraki csapaterősítést elítélő, ahhoz hasonló határozattervezetről, amilyenről a képviselőházban háromnapos vita után feltehetően pénteken szavaznak. A felsőházban már egyszer beterjesztett javaslatról nem szavaztak a szenátorok, a republikánus kisebbség ugyanis megakadályozta, hogy a tervezetről vita kezdődhessen.