Módosították a francia alkotmányt

2007.02.19. 20:46

A francia parlament két háza hétfőn Versailles-ban tartott együttes ülésén módosította az ország alkotmányát. A három, egyaránt Jacques Chirac leköszönő köztársasági elnök által szorgalmazott módosítás, amelyeket a nemzetgyűlés és a szenátus már korábban külön-külön megszavazott, az államfő büntetőjogi felelősségéről, illetve a halálbüntetés eltörléséről szól.

Az első módosítás nagy vitákat váltott ki, mivel Chirac, akit az elmúlt években többször korrupciós vádakkal illettek, nem volt hajlandó bírósági felszólításoknak eleget tenni. Az alkotmánymódosítás értelmében megmaradt a hivatalban lévő elnök mentelmi joga mindenféle igazságszolgáltatással és adminisztratív hatósággal szemben, ez azonban nem vonatkozik rá automatikusan mandátuma lejárta után.

Ugyanakkor a jövőben kezdeményezni lehet leváltását, amennyiben "nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek". Korábban csak hazaárulás büntette miatt lehetett Franciaország elnökét leváltani.

A módosítást 449:203 arányban fogadta el a francia törvényhozás két háza, 217 honatya, köztük az ellenzékben lévő szocialisták tartózkodása mellett. Az indítvány ellenfelei szerint túlságosan kapkodva dolgozták ki és szavaztatták meg a módosító javaslatot csupán azért, hogy Chirac még mandátuma lejárta előtt az utolsó pillanatban teljesítse egy 2002-es ígéretét.

A halálbüntetés eltörlésének az alkotmányba való iktatása szimbolikus jelentőségű, mivel azt már 1981-ben, nem sokkal Francois Mitterrand elnökké választása után eltörölték és 1985-ben visszavonhatatlanná is vált, miután Franciaország aláírta az európai emberi jogi konvenció 6. jegyzőkönyvét, amely megtiltja a halálbüntetés alkalmazását. Ezt a módosítást csaknem egyhangúlag 828:26 arányban fogadták el. Ennek kapcsán Robert Badinter, aki 1981-ben Franciaország igazságügy-minisztere volt, a honatyák tapsvihara közepette méltatta a néhai Mitterand elnök bátorságát és politikai akaratát.

A harmadik módosítás Új-Kaledóniáról szólt. A módosítás szerint a tengeren túli terület választópolgárainak körét befagyasztották az 1998-as állapotnak megfelelően a tartományi választások esetére. Akik e dátum után telepedtek le a szigeten, nem vehetnek részt e helyi voksoláson. A módosítás a kanak függetlenségiek követelését tükrözi, akik attól félnek, hogy marginalizálódnak saját földjükön.

KAPCSOLÓDÓ CIKK