Képmutatás miatt bukhatja el az USA a terrorháborút

2007.02.21. 12:18

Ne bízz az amerikai ügynökökben! - Hádzsi Básár Núrzai afgán drogbáró szemszögéből nézve ez a legnagyobb tanulsága az elmúlt hat évnek, ami alatt a tálibok kedvencéből amerikai célpont, az USA szövetségese, majd foglya lett. Núrzait addig használták, amíg neveket szállított az Afganisztánban küszködő amerikaiaknak, majd gondolkodás nélkül tőrbe csalták. Az USA a drog elleni háború mutatós trófeájáról beszél Núrzai elfogása kapcsán, sokan azonban figyelmeztetnek: az elpuskázott szövetség megpecsételheti a terrorizmus elleni harc sorsát.

Nagy hibát követett el Hádzsi Básár Núrzai, amikor azt hitte, hogy érdemes együttműködni az amerikaiakkal a véreskezű afgán radikálisok elleni harcban. Núrzai - az egyik legbefolyásosabb afgán hadúr és drogbáró - évekig segítette az USA harcát Afganisztánban, annak ellenére, hogy többször elárulták, és végül még a szabadságától is megfosztották.

A rendhagyó történet két probléma köré épül, a Núrzait - saját szemszögéből nézve - eláruló amerikai ügynökök egyiktől sem lehetnek különösebben boldogok. A helyzet egyik arca, hogy az amerikaiak vezette szövetségeseknek közel öt és fél év alatt sem sikerült rendet tenniük Afganisztánban. Pedig jelenleg hatszor annyi katona szolgál az országban, mint a hadjáratok meginditásakor.

Ennek ellenére Afganisztán továbbra is a radikális iszlamisták paradicsoma. Az egyik legkényesebb tartomány, Helmand, drogbárók és hadurak földje, ahová a szövetségesek jóformán még a lábukat sem tehetik be, ha pedig mégis bemerészkednek, nem sokáig tudnak dacolni a zord körülményekkel és az ellenséges környezettel. Hasonló a helyzet az afgán-pakisztáni határvidéken húzódó törzsi övben.

Afganisztánban sokak szerint fordított háború zajlik: az akciók nem egy nagy, átfogó invázióval indultak, hanem kis létszámú különleges egységeket küldtek a frontra, a hiányzó erőt pedig a helyi nagy hatalmú hadurak pénzelésével építette ki az USA. Ők végezték a piszkos munkát. Amíg a szövetségért járó amerikai támogatás rendben megérkezett, addig a hadurakra sem volt panasz: örültek a biztos, kockázatmentes bevételnek, ami ráadásul kemény valutában érkezett. Amint azonban a pénzáramlás kicsit is lassulni kezdett, a hadurak jövedelmezőbb bevételi forrás után néztek: felvirágoztatták a mákültetvényeket.

Mákország

Az események másik szála, az Afganisztánt egyre jobban elnyelő drogkereskedelem ezen a ponton lép be a képbe. Afganisztán a világ legnagyobb herointermelője, de a helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a világ második legnagyobb heroinelőállítója pedig egy afgán tartomány, Helmand. Csak tavaly 60 százalékkal nőtt a máktermelésbe bevont afgán területek aránya az ENSZ szerint, míg az afgán kormány felméréseiből az derül ki: az ország termőföldjeinek harmadán mák virágzik.

Az üzlet hatalmas hasznot hoz. A drogbárók évi 3 milliárd dollárt (600 milliárd forintot) kaszálnak a főleg Pakisztánba és Kelet-Európába irányuló heroinkereskedelmen. Ebből a pénzből a farmerekhez 800 millió dollár jut el a becslések szerint, aminek a töredéke is elég egy nyugati diplomata szerint a tálib felkelés finanszírozására. A gyanú szerint azonban a tálibok jóval többet kaszának, mint ennek az összegnek a töredéke. A drogbárók egyre növekvő hatalma - írja a Time - az elmúlt 5 év hibás amerikai stratégiájának eredménye.

Forrás: EPA
Jól megy nekik

A helyzet tehát leegyszerűsítve a következő: vannak a tálibok, akik gond nélkül állják a sarat a szövetségesek egyre növekvő nyomásával szemben is, harcukat pedig a drogkereskedelem hasznából finanszírozzák; vannak a szövetségesek, akik egyre nagyobb nyomást próbálnak kifejteni a radikálisokra, értékelhető eredményt azonban nem nagyon érnek el; és vannak a hadurak, drogbárók, akik maguk is gazdagodnak a drogkereskedelemből, nem bánják, ha a profit egy része a tálibokat segíti, ugyanakkor olyan erőt és befolyást jelentenek, ami - legalább részben - képes lehetne stabilizálni az országot.

Núrzai olyan ember, aki a lehetetlenre vállalkozott: megpróbált egyszerre játszani mindhárom csapatban. Végül nem vált hasznára se a radikálisoknak, se a drogkereskedőknek, se az amerikaiaknak. A Time szerint - amely a múlt heti számában közöl hosszú cikket Núrzai kálváriájáról - azonban egyértelműen az amerikaiak tehetnek róla, hogy a befolyásos drogbáróból bazári majom lett.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK