Belevág a klímaharcba az EU

Minden korábbinál határozottabb lépéseket tesz a globális felmelegedés ellen az Európai Unió. Az EU brüsszeli csúcstalálkozóján pénteken megállapodtak, hogy 2020-ig, kötelezően 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások arányát, de rugalmasan kezelik, hogy az egyes tagállamok miként járulnak a közös célkitűzéshez. Csütörtökön megegyeztek, hogy 20 százalékkal csökkentik a szén-dioxid kibocsátást is 2020-ig.

Szél- és vízerőműveket, napkollektorokat, a légkört kímélő, környezetbarát üzemanyaggal közlekedő járműveket vizionálnak a benzinfaló autókkal közlekedő, Brüsszelben vitázó európai vezetők. "Hatalmasat léptünk előre, bárhonnan nézzük is" - vélte az Európai Unió soros elnöke, Angela Merkel német kancellár.

Péntek kora délután megállapodtak, hogy 2020-ig a teljes energiafogyasztás jelenlegi 6-7 százalékát adó megújuló energiaforrások (szél, nap, geotermikus energia, víz, biomassza) arányát, kötelezően 20 százalékra emelik, de "rugalmasan kezelik", hogy az egyes tagállamok miként járulnak a közös célhoz..

A szegényebb, és a hagyományos energiaforrásokat inkább használó kelet-európai tagállamok - köztük Lengyelország, Csehország és Magyarország - pénzügyi okokból ellenezték, hogy minden tagállamnak egyenként teljesítenie kelljen a 20 százalékos célt, és amellett érveltek, hogy ez az EU egészére nézve legyen érvényes.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcs kezdete előtt azt mondta, hogy nagyon nagy különbségek vannak az országok között, hiszen Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad.

Franciaország azt akarta, hogy vegyék figyelembe a nem-megújuló energiaforrásnak, de alacsony szén-dioxid kibocsátásúnak számító nukleáris energiát, amely a francia energiatermelés közel 80 százalékát adja. A szigorúbb változat mellett kardoskodott - Németországon kívül - Nagy-Britannia és Svédország is.

Csütörtök este megállapodtak abban is, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok - így a szén-dioxid - arányát 1990-hez képest. Ettől azt remélik, hogy a globális felmelegedés így nem lesz nagyobb 2 Celsius-foknál, amelynél nagyobb változásnak, egyes szakértők szerint súlyos következményei lehetnének.

A klímaváltozás és a megújuló energiaforrások kérdése politikai szempontból is fontos az Uniónak, amely a környezetvédelem terén vezető szerepet akar játszani a nemzetközi porondon. A megújuló energiaforrások alkalmazása Brüsszel szerint nem csak a globális felmelegedést lassíthatja, de az EU energiafüggését is csökkentheti.

MTI/[origo]