Eredménytelen volt a bécsi Koszovó-konferencia

2007.03.10. 19:15

Megegyezés nélkül ért véget szombaton a szerb és albán vezetők részvételével megtartott utolsó bécsi találkozó az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtisaari által Koszovó tartomány jövőbeni státusáról kidolgozott tervezetről. A tárgyalásokon a szerb és a koszovói fél egyaránt ragaszkodott korábbi, a másikéval ellentétes álláspontjához.

Ahtisaari befejezettnek nyilvánította a szerbek és a koszovói albánok 14 hónappal azelőtt megkezdett tárgyalássorozatát. Bejelentette, hogy véglegesíti tervezetét, és még márciusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti. Megállapította, hogy egyik félben sincs meg az akarat, hogy elmozduljanak eddigi álláspontjukról, amelyek semmit sem közeledtek egymáshoz, így a további tárgyalásoknak nem látja értelmét.

A függetlenségre törekvő koszovói albánok küldöttségét vezető Fatmir Sejdiu elnök pozitívan nyilatkozott a dél-szerbiai tartomány függetlenségének alapjait - a függetlenség szó használata nélkül - lerakó, korlátozott önállóságát kilátásba helyező tervezetről. A tervet Pristina - mint Sejdiu fogalmazott: fájdalmas kompromisszumok mellett - hajlandó elfogadni.

Sejdiu a tárgyalások lezárását követően ismételten világossá tette, hogy a koszovói fél számára a teljes függetlenség jelenti a folyamat egyetlen elfogadható végeredményét. "Álláspontunk alfája és ómegája a függetlenség" - jelentette ki.

A koszovói elnök szerint a tartomány függetlensége és szuverén államiságának elismerése békét és stabilitást eredményezne a térségben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Koszovónak nincsenek területi követelései más államokkal szemben.

A szerb vezetők ellenben kijelentették, hogy az ENSZ-terv elfogadhatatlan Szerbia számára, mert ez a teljes függetlenség előtt nyitná meg az utat, ami sértené Szerbia területi integritását. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök további tárgyalásokat szorgalmazott Koszovó jogállásáról. Álláspontja szerint Koszovó elragadása Szerbiától a nemzetközi joggal ellentétes lenne, az ENSZ történetének legveszedelmesebb precedensét teremtené meg, a határok átrajzolgatása lenne a következménye, és aláásná a nemzetközi rend alapjait.

A koszovói NATO-békefenntartó erőt vezető országok azonban attól tartanak, hogy a további késlekedés erőszak kirobbanásához vezetne.

KAPCSOLÓDÓ CIKK