Kitart a szaharai függetlenség csorbítása mellett Marokkó

Terrorista akciókkal fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat Marokkó, hogy nemzetközi támogatást nyerjen új nyugat-szaharai béketervéhez. Az 1970-es évek óta megszállása alatt lévő hatalmas területnek autonómiát kínál, míg a nyugat-szaharai szakadárok teljes függetlenséget akarnak. Marokkó szerint csak ők biztosíthatnák, hogy Nyugat-Szahara ne legyen az észak-afrikai terrorizmus melegágya.

Ismert érvhez nyúlt a marokkói kormány, amikor a terrorveszély elhárításával indokolta, miért akarja továbbra is megszállás alatt tartani az ásványkincsekben gazdag, Atlanti-óceánig húzódó, hatalmas nyugat-szaharai területet. Marokkó szerint a terület ritkán lakott, és alig ellenőrzött.

"Nagyon aggódunk a Száhel-övezetben egyre erősödő terroristahálózatok miatt. Többféle tiltott tevékenységet folytatnak a térségben: drog-, és emberkereskedelmet, illetve terrorista csoportok is működnek" - mondta Chakib Benmoussa marokkói belügyminiszter.

A rabati kormány ezért az ENSZ-nél, Washingtonban, Londonban és a múlt héten Marokkóba látogató José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnöknél lobbizik új béketervének elfogadásáért. A marokkói elképzelés szerint a nyugat-szaharai szakadárok elismernék Marokkó fennhatóságát - ami a határok ellenőrzését, a rendfenntartást, és a pénzügyek irányítását jelentené - cserébe Nyugat-Szahara regionális kormányt és parlamentet kapna.

A tervet azonban vitatják az - algériai támogatást is élvező - Polisario szeparatistái, akik teljes függetlenséget akarnak, nem pedig autonómiát. "A megszálló tervét érvénytelennek és semmisnek tartjuk. Halva született ötlet" - mondta Muhammad Salem Ould Salek, a szakadárok emigrációs kormányának szóvivője. A Polisario függetlenségi népszavazást akar, de a marokkói kormány szerint ennek nem volna értelme - írja a Guardian.

Biztonság vagy önrendelkezés

Az ENSZ az önrendelkezést támogatná, de az 1991-es tűzszünet óta nem történt előrelépés Nyugat-Szahara státusának kérdésében. A Biztonsági Tanács döntése értelmében április 30-ig kell lépni, mert ezt követően lejár az ENSZ nyugat-szahari missziójának mandátuma. Az európai kormányok, elsősorban a britek és spanyolok azonban "érzékenyebbé váltak a Nyugat-Szahara és a terroristák közötti kapcsolatra" - mondta Taib Fassi-Fihri marokkói külügyminiszter.

Fassi-Fihri szerint, ha elfogadják a tervet, normalizálódhatnának a kapcsolatok Algériával, amelynek Marokkóval közös határa 1995 óta zárva van. Rabat szerint az autonómia elősegítené az észak-afrikai Maghreb-országok és a nyugat-afrikai államok közötti együttműködést, ami kedvezően hatna a migrációra. Európába, ezekből az országokból indul a legtöbb illegális bevándorló.

Marokkó érzékeny húrokat pendített meg annak érdekében, hogy legalizálja Nyugat-Szahara megszállását. A Maghreb-térség biztonsági helyzete ugyanis mind jobban aggasztja Spanyolországot, Franciaországot és Olaszországot, amelyek a terroristák esetleges beszivárgásától tartanak.

Patrick Cronin, a londoni International Institute for Strategic Studies munkatársa szerint "Aggodalom övezi az Irakból és Afganisztánból Szomáliába mutató szálakat, és az egyelőre alacsony szintű, de növekvő aktivitást mutató terroristákat a Maghreb-országokban".

Visszaüthetne a nyugati keménykedés

A térség szakértői úgy vélik, hogy ha a nyugat-szaharai kérdés megoldatlan marad, miközben a nyugati államok tovább szorongatják Marokkót a biztonsági helyzet javítása miatt, az az ország hagyományosan mérsékelt, Nyugat-barát jellegét áshatja alá. A szeptemberi választásokra már így is az iszlámista ellenzék előretörését jelzik a jelentős számú munkanélküliek és a szegények körében.

Az amerikai külügyminisztérium szerint nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, és továbbra is léteznek kínzások. A marokkói illetékesek szerint azonban ahhoz, hogy a helyzet javuljon, kevesebb bírálatra és több együttműködésre lenne szükség olyan kérdésekben, mint Nyugat-Szahara - írja a Guardian.