Hitehagyottságáért dorgálja az EU-t a pápa

2007.03.24. 16:58

Európa "hitehagyásáról" beszélt az Uniót élesen bíráló beszédében XVI. Benedek pápa, amiért a tagállamok az EU alapításának ötvenedik évfordulóján kiadott közös nyilatkozatokban nem emlékeztek meg a kereszténységről. A katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a keresztény vallás szervesen összefügg az Európai identitással, ezért nem szabad elhanyagolni.

Élesen bírálta az Európai Uniót szombaton XVI. Benedek pápa, amiért az EU alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban, beleértve a Berlini Nyilatkozatot is, nem tesznek említést Istenről és Európa keresztény gyökereiről. Európai püspökök előtt elhangzott kemény hangú beszédében a római katolikus egyház feje úgy vélekedett, hogy Európa önmagát tagadja meg, amikor megfeledkezik mindezekről, ezzel ugyanis saját identitásában kételkedik, ami veszélybe sodorhatja az unió fellendülését.

"Nem gondolhatunk egy igazi közös európai ház építésére, miközben nem törődünk kontinensünk népeinek tulajdon identitásával, olyan értékek együttesével, amelyet a kereszténység segített összekovácsolni" - mondta a pápa az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) által rendezett ünnepi kongresszus részvevőit fogadva. XVI. Benedek pellengérre állította Európa "hitehagyásának különös formáját", utalva arra, hogy miközben "értékközösségként" szeretne megjelenni, "úgy tűnik, egyre gyakrabban vonja kétségbe az egyetemes és abszolút értékek létezését".

Az Európai Unióval szemben kritikus beszédében, amelyben elismerően szólt a gazdasági sikerekről és a kontinens keleti és nyugati része közötti "kibékülésről", XVI. Benedek úgy vélte: már "csaknem azt gondolhatjuk, hogy Európa elveszti hitét saját jövőjében". A pápa kitért Európa demográfiai súlyának a csökkenésére is. "Demográfiai szempontból, sajnos meg kell állapítani, hogy Európa olyan úton indult el, amely oda vezethet, hogy búcsút kell vennie a történelemtől" - jelentette ki.

Felemelte szavát a környezetvédelem és a - megfogalmazása szerint "megfáradtan" előrehaladó - társadalmi szolidaritás érdekében is. Nagyobb egyensúlyt szorgalmazott Európa gazdasági és szociális dimenziói között. Olyan politikát tartott fontosnak, amely egyrészt gondoskodik a jólétről és a versenyképesség növekedéséről, másrészt figyelembe veszi a szegények várakozásait is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK