Bevallotta bűnösségét az a férfi, akit először fogott perbe az USA a guantanamói foglyok közül, az új alapokon felállított speciális törvényszéken, melynek előzményét tavaly nyilvánították alkotmányellenesnek. A férfi beismerte, hogy anyagilag támogatta a terroristákat, cserébe várhatóan nem kap életfogytiglanit. Büntetését szülőhazájában töltheti le.

Bűnösnek vallotta magát az az ausztrál férfi, akit a guantanamói fogolytáborban állítottak bíróság elé. A 31 éves muszlim hitre tért férfit egyebek mellett terrorista szervezetek anyagi támogatásával vádolták meg. A többi vádat, például a gyilkossági kísérletét, vagy az ellenségnek nyújtott segítséget ejtették.

David Hicks az ügyészek szerint al-kaidás kiképzésen vett részt, és 2001-ben a tálibok oldalán harcolt az amerikai vezetésű erők ellen. Védője szerint az, hogy az összes eredeti vádpontot megszüntették, azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nem tud semmi komoly vádat felhozni védence ellen.

Hicks drapp színű ruhában, mellkasáig lenőtt hajjal jelent meg a tárgyaláson. Ügyvédje szerint haját azért növesztette meg, mert azzal takarja el a szemét éjjel, hogy ne zavarja a mindig égő lámák fénye.

Beismerő vallomása nyomán hamarosan ítélet is születhet ügyében. Büntetését várhatóan szülőhazájában, Ausztráliában töltheti majd le. Akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kiszabhatnak rá, ám a BBC szerint az ausztrál kormány nyomására elképzelhető, hogy kisebb büntetést kap. A férfi büntetéséről kedden egyezkednek a védők és az ügyészek.

Hicks elfogása után 2002-ben került Guantánamóra. Korábban már 2004-ben megindult ellene az eljárás, ám az azt lefolytató törvényszék jogi hátterét az USA legfelsőbb bírósága tavaly alkotmányellenesnek nyilvánította. A rendszeren módosítottak, és most már ennek alapján fogták ismét perbe. Ő az első, akit az új szabályok szerint vonnak felelősségre. Két további rabtársa - egy kanadai és egy jemeni - ellen már vádat emeltek, de még nem állírtották őket a törvényszék elé.

Az USA azt tervezi, hogy a jelenleg, a táborban fogva tartott körülbelül 385 rab közül 80-at állít a különleges törvényszék elé. Az eljárásokat "piszkos kirakatapereknek" nevező Amnesty International jogvédő szervezet viszont azt követeli, hogy a rabokat ne a speciális katonai bíróság, hanem a köznapi amerikai jogrendszer alapján vonják felelősségre. Ennek alapján azonban a rabok számos olyan joggal is rendelkeznének, amelyeket évekig megtadagadott tőlük az USA vezetése.