A titkolózó BBC körmére éghet az antiszemitizmus vádja

2007.03.29. 16:00

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

A vád szerint a BBC az adófizetők pénzét pocsékolva az ellen harcol a brit legfelsőbb bíróságon, amiért újságírói nap, mint nap küzdenek: a közvélemény jogához, hogy az általuk fenntartott intézményt ellenőrizhessék.

A vita egy 20 ezer oldalas, a BBC közel-keleti tudósításait vizsgáló jelentésről folyik, amelyet négy éve rendelt meg a brit közszolgálati műsorszolgáltató, hogy megvizsgálja a vádakat: valóban Izrael ellenesek, antiszemiták-e közel-keleti beszámolói?

A BBC-t vádlók szerint a jelentés igazolja gyanújukat, ezért nem hozzák nyilvánosságra a dokumentumot. A BBC szerint viszont még a néhány éve elfogadott, információ szabadságról szóló törvény alapján sem kell minden belső dokumentumot nyilvánosságra hoznia - számolt be az Independent

Terrorista vagy szabadságharcos

A jelentés azt követően készült, hogy néhány éve az izraeli kormány minden együttműködést megvont a BBC-től: nem volt hajlandó még a tudósítók vízum és útlevélügyeit sem intézni, miután fölháborította őket egy Mordechai Vananuról szóló dokumentumműsor. Vanunu éveket töltött magánzárkában, amiért a Sunday Times-nak elmondta, hogy Izrael atomfegyvert fejleszt. A BBC műsorát az izraeli kormány "náci propgandának" minősítette, amelynek csak az volt a célja, hogy "Izraelt rendőrállamnak fesse le".

Az izraeli BBC-embargó három hónapig tartott. Azután enyhültek meg, hogy a BBC megbízott egy külső tanácsadót, Malcolm Balent, hogy vizsgálja meg a közel-keleti beszámolókat. A gyakorlott médiamenedzsernek számító Balent a BBC-n belül csak "Közel-Kelet rendőrnek" nevezték, miután aprólékos, de a beszámolók elfogulatlansága szempontjából fontosnak tartott kérdésekben döntött.

Ilyen kérdés volt például az Izrael és a palesztin területek között épített biztonsági kerítés kifejezés is. Ezt a magyar sajtó legtöbbször biztonsági kerítésnek vagy falnak nevezi. A BBC azonban - Balen tanácsára - semelyik kifejezést sem használja. Míg ugyanis az izraeliek kerítésnek, a palesztinok apartheid falnak hívják az építményt, a BBC viszont, hogy egyenlő távolságra legyen a lövészárkoktól a kordon szó alakalmazása mellett döntött. Hasonló okokból nem használja a BBC a terrorista szót a palesztin öngyilkos robbantókra.

A per

A 20 ezer oldalas jelentést 2004 októberére készítette el Balen, aki azt mondta, hogy szerinte nincs antiszemitizmus a BBC-nél, de a vállalat követett el hibákat. A belső használatú jelentést eddig nem ismerhette meg a közvélemény, ezért fordult az információ szabadságról szóló törvényre hivatkozva a BBC-hez Steven Sugar londoni ügyvéd.

"A zsidó közösség jelentős része - jól, vagy rosszul - úgy gondolja, hogy a második palesztin intifáda kezdetekor, 2000-ben, a BBC beszámolói súlyosan eltorzítottak voltak. Engem, mint zsidót ez nagyon bántott. Nem tudom, hogy fontos-e látni ezt a jelentést, de az ösztöneim azt súgják, hogy ha eltitkolják, akkor valószínűleg igen" - nyilatkozta Sugar az Independentnek.

A BBC honlapján ugyan üdvözli a közérdekű adatokra vonatkozó információkérést, de figyelmeztet, hogy ez nem vonatkozik mindenre, és csak az olyan információkat kell kiadnia, amelyek már adáskészek. Richard Thomas információs biztos először - a BBC érvelése alapján - elutasította Sugar kérelmét. Az információs törvényszék azonban felülbírálta a döntést, a legfelsőbb bíróságra pedig a BBC fellebezése nyomán került az ügy.

A gyanú árnyéka

A BBC-t Izrael ellenességgel vádolók szemében az egyik legnagyobb szálka Orla Guerin, a BBC közel-keleti tudósítója. Guerin 2004 márciusában egy tudósításban számolt be Husszam Abdu 16 éves palesztin letartóztatásáról, akinek testére robbanószerkezet volt erősítve. Guerin azonban megkérdőjelezte az eredetiségét annak az izraeli kormány által átadott - állítólag Abdunál talált - dokumentumnak, amely a 2001. szeptember 11-i öngyilkos támadásokat dicsőítette.

A BBC tudósítója emellett azzal vádolta az izraelieket, hogy a tinédzsert propganda célokra használták fel, a nemzetközi média előtt parádéztatták, de az újságíróknak nem engedték, hogy kérdezzék. Az izraeli kormány egyik minisztere szerint a tudósítás "súlyos példája volt a kettős mércének" és "nehéz másnak látni, mint antiszemitának".

Orla Guerin után egy másik BBC-tudósító, Barbara Plett jelentése nyomán érkezett többszáz panasz a BBC-hez. Plett tudósított amikor 2004. októberében, a halálos beteg Jasszer Arafatot Ciszjordániából egy párizsi kórházba szállították. "Amikor a helikopter felszállt a törékeny öregemberrel lerombolt villájából, egyszer csak sírvafakadtam" - mondta Plett, egy a tudósítók személyesebb hangvételű jelentéseiből összeállított rádióműsorban. A BBC-t felügyelő kormányzótanács egy hónappal később azt mondta, hogy Plett jelentése azt a benyomást keltette, mintha "túlzottan azonosulna Jasszer Arafattal és ügyével".

KAPCSOLÓDÓ CIKK