Polgárháborútól fél az ukrán kormányoldal

Polgárháborútól tartva nemzetközi megfigyelőket kért Ukrajnába a parlamenti többség, amely a miniszterelnök, Viktor Janukovics oldalán áll. Az egyre mélyülő politikai háborúban az ellenfél az államfő, Viktor Juscsenko. Az országban egy hete tartanak a megmozdulások, mióta az államfő feloszlatta a parlamentet, amely válaszul az alkotmánybírósághoz fordult.

Az ukrán parlamenti többség a nemzethez intézett felhívásában kérte nemzetközi közvetítők, megfigyelők Ukrajnába hívását. Erről egy rendkívüli ülésen döntöttek a kormánypárti képviselők, amelyet előre is hoztak válaszul az államfő, Viktor Juscsenko húsvéti beszédére. Az elnök ugyanis szombaton közölte: nem másítja meg egy hete hozott döntését a parlament feloszlatásáról, amelyet a kormánypárti képviselők alkotmányellenesnek tekintenek.

Juscsenko egy hete döntött - többségi felhatalmazás nélkül - a parlament feloszlatásáról. Ezt azzal indokolta, hogy a parlament tevékenysége alkotmánysértő. Egyúttal előrehozott választásokat írt ki május végére. Az államfő kifogása, hogy Viktor Janukovics miniszterelnök pártja folyamatosan győzte meg az államfőt támogató politikusokat, hogy üljenek át a kormánypártok frakciójába. Az elmúlt hetekben 11 képviselő ült át az államfőt támogató ellenzéki pártok soraiból a kormánypártok közé, bár az ukrán alkotmány értelmében egyes képviselők nem, csak egész frakciók olvadhatnak be egy másik párt képviselőcsoportjába.

Ha a Janukovicsék jelenleg 260 fős kormánytöbbsége 300 fősre növekedne, akkor már az ellenzék támogatása nélkül is meg tudnák szavazni az alkotmány módosítását, ami véget vethetne az elnöki vétó rendszerének, azaz Juscsenko minden tényleges hatalmát elvesztené.

Az államfő mellett kiállt Julija Timosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője is, aki azzal vádolta meg Janukovics miniszterelnököt, hogy hogy több millió dolláros vesztegetéssel vette rá az ellenzéki képviselőket, hogy frakciót váltsanak. A hadsereg - amelynek főparancsnoka az államfő - is hallatta hangját: Anatolíj Hricsenko védelmi miniszter bejelentette, hogy a katonaság az államfő oldalán áll.

A kormánypártok megadták a választ Juscsenko lépésére. A feloszlató döntés óta a miniszterelnök több száz támogatója tüntet a kijevi utcákon. Janukovics miniszterelnök pedig előre hozott elnökválasztással fenyegette meg Viktor Juscsenko államfőt, ha nem vonja vissza döntését, egyúttal az ukrán alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítására, hogy az államfő lépése megfelelt-e az alaptörvény előírásainak.

Janukovics és Juscsenko hatalmi harca tulajdonképpen a 2004-es ukrán választások óta kiélezett. Akkor Juscsenko hívei hetekig tartó tiltakozásokkal tudták elérni, hogy az Oroszország támogatását élvező Janukovics távozzon a hatalomból. A több mint egy évig húzódó ukrán belpolitikai csatározások és a kormányalakítás körüli nehézségek azonban megpecsételték Juscsenko és szövetségesei sorsát. A tavaly márciusi választásokon ismét Janukovics győzött.

MTI/[origo]