Törökök tízezrei tüntettek a világi államért

Közel százezer ember vonult az utcára a török fővárosban szombaton, hogy a világi állam megtartása mellett, és a jelenlegi iszalmista kormányt vezető Recep Tayyip Erdogan elnökké választása ellen tüntessen. Erdogan ellenzéke ugyanis azzal riogat, hogy az iszlám gyökerű politikus államfővé választásával megerősödik a vallás befolyása a politikába. Ahmet Necdet Sezer jelenelegi álamfő mandátuma májusban jár le, utódjáról a parlament szavaz.

Legalább 80 ezren vonultak fel szombaton Ankarában az ország világi berendezkedése mellett kiálló szervezetek felhívására. A demonstrálók az ellen tiltakoztak, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt - aki egykor egy iszlámista szervezet élén állt - májusban államfővé válassza a parlament. A tömegben sokan török zászlót lengettek, illetve a modern Törökország megalapítója, Mustafa Kemal Atatürk képét tartották a magasba, és iszlámistaellenes jelmondatokat kiabáltak. "A köztársaság a miénk" jelszóval meghirdetett megmozdulásra összesen mintegy 150 ezer embert várnak. A hatóságok jelentős biztonsági intézkedéseket vezettek be a fővárosban, 10 ezer rendőr van készültségben a demonstráció helyszíne közelében.

Törökországban május 16-án jár le Ahmet Necdet Sezer jelenlegi államfő mandátuma. Az alkotmány értelmében az elnököt a parlament választja meg, és mivel a kormányzó, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelentős többséggel rendelkezik a törvényhozásban, szinte bizonyosra vehető jelöltjének győzelme. A párt ugyanakor hivatalosan még nem nevezte meg jelöltjét, de már többen utaltak rá, hogy Erdogan kormányfőt szeretnék az elnöki székben látni. Erdogan, az ország jelenleg legnépszerűbb politikusa - aki magát konzervatív demokratának tartja - még nem jelezte, hogy kíván-e indulni.

A törökországi szekularizáció híveit aggasztja, hogy esetleg ő kerülhet az államfői posztra, és elnökséga alatt elmosódhat a szigorú választóvonal az állami és a vallási ügyek között. Erdogan azonban visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint iszlamista programot igyekszik megvalósítani. Félelmeik ugyanakkor nem valószínű, hogy beigazolódnak, ugyanis a török hadseregnek jelentős beleszólása van a politikai életbe. A katonák a világi államberendezkedés legfőbb őreként az utóbbi fél évszázadban négy kormányt is eltávolítottak a hatalomból. Legutóbb 1997-ben Necmettin Erbakan iszlamista kormányát.

Sezer elnök ugyanakkor közölte, most forog a legnagyobb veszélyben Törökország világi államrendje a köztársaság 1923-as megalapítása óta. Szerinte megszaporodtak a világi államberendezkedés ellen irányuló, a vallásnak a politikába becsempészését célzó tevékenységek. Abdullah Gül külügyminiszter visszautasította az államfő aggályait. "Nem értek egyet ezzel... Ellenkezőleg: nemcsak a törökök, de a külföldiek is bíznak Törökországban" - mondta.