Iszlámfóbia miatt lehet elnök a török külügyminiszter

A miniszterelnök helyett a külügyminiszter lesz a török kormány államfőjelöltje. A jelenlegi köztársasági elnök, Ahmed Necdet Sezer mandátuma májusban jár le, a parlamentnek addig kell megválasztania az utódját. Törökországban komoly aggodalmakat keltett, hogy esetleg a közismerten iszlám gyökerű Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt jelölik a posztra, akitől sokan a világi államot féltették. Abdullah Gül külügyminiszterrel kapcsolatban nem voltak ilyen mértékű félelmek.

A török miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Abdullah Gül külügyminiszter lesz a kormánypárt jelöltje az elnökválasztáson. Úgy tűnik, Recep Tayyip Erdogan engedett az erős politikai nyomásnak, és nem ragaszkodott saját jelöltségéhez.

Az állam és a vallás szigorú szétválasztásához ragaszkodó ellenzék ugyanis hosszabb ideje igyekezett nyomást gyakorolni a miniszterelnökre, hogy ne induljon az államfői tisztségért. Attól tartottak, hogy a közismerten vallásos kormányfő - aki például 1998-ban börtönbüntetést kapott, mert egy politikai gyűlésen iszlám harcra buzdító versrészletet olvasott fel - túlságosan vallásos iszlám irányba mozdítaná el az államvezetést.

Törökországban a köztársasági elnök egyik fő feladata az állam világi jellegének megőrzése. Az ellenzék utcai megmozdulásokat szervezett ellene, a jelentős befolyással rendelkező hadsereg tábornokai és a jelenlegi államfő is aggodalmait hangoztatta Erdogan jelöltségével kapcsolatban. A kormányfő és pártja azonban következetesen visszautasította az aggodalmakat. Erdogan ugyanakkor valóban a mérsékelt iszlám híve, ráadásul kormánya volt az is, amely szorgalmazta az Európai Unióhoz való csatlakozást, a csatlakozási tárgyalások megindítása érdekében reformokat is bevezettek.

Abdullah Gül esetében komoly aggodalmak nem fogalmazódtak meg, jóllehet köztudott, hogy felesége egyike annak a néhány száz török nőnek, akik az európai emberi jogi bírósághoz fordultak, mert ellenzik, hogy Törökországban az iskolákban, az egyetemeken és az állami intézményekben a vallásos nőknek tilos a hagyományos fejkendő viselése. Az 56 éves Gül ugyanakkor nagy tekintélynek örvendő diplomata, aki külügyminiszterként török részről elindította az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.

Erdogan döntéséhez az is hozzájárulhatott, hogy elnökként az alkotmány értelmében nem folyhat bele a napi politikába. Pártjának szüksége lesz rá a novemberben esedékes parlamenti választásokon, ahol többet ér gyakorló miniszterelnökként, mint iszlám gyökere miatt támadások kereszttüzében álló elnökként.

Az elnököt a törvényhozás választja, ahol a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AK) abszolút többsége van. Az elnökválasztás első fordulóját pénteken tartják. Ezt három további forduló követi, ha a jelölt nem kapja meg a szükséges támogatottságot. A második fordulót május 2-án rendezik meg, a harmadikat és a negyediket május 9-én és 15-én. Az első két fordulóban a képviselők kétharmadának szavazatára - azaz 367 voksra - van szükség a jelölt megválasztásához, a további fordulókban elegendő a szavazatok egyszerű többségének (276 voksnak) a megszerzése. Ha egyik jelölt sem szerez többséget, akkor előre hozott parlamenti választás megtartását írja elő a török alkotmány.

Az új államfő - Törökország 11. elnöke - május 16-án lép hivatalba, amikor az előző elnöknek lejár a mandátuma.

[origo]/MTI