Oroszország ellenzi az Egyesült Államok tervét, hogy globális rakétavédelmi rendszerének részeként radarállomást telepítsen Csehországba és elhárítórakétákat szállítson Lengyelországba. A két ország késznek mutatkozik területet biztosítani az amerikai tervekhez - írja a BBC.
"Ez nem pusztán védelmi rendszer, hanem az amerikai atomarzenál része, és látni kell, hogy sarkalatos módon megváltoztatja a katonai biztonsági helyzetet Európában" - jelentette ki az Putyin orosz elnök. "Ezek a rendszerek ellenőriznék az orosz területet az Urálig, ha persze nem tennénk válaszintézkedéseket, de fogunk tenni" - figyelmeztetett.
Az orosz elnök szerint ez "megsokszorozza a kölcsönös megsemmisítés kockázatát". Putyin a hidegháborús idők egyik epizódjához hasonlította a radarállomás tervét. Az Egyesült Államok az 1980-as évtized elején telepített közepes hatótávolságú rakétákat Nyugat-Európába a Szovjetunió által rendszerbe állított SS-20-as rakéták ellensúlyozására.
A Pershing-2-esek 6-8 perc alatt elérhettek volna fontos szovjet központokat, de az SS-20-asok nem érhették el az Egyesült Államokat. Erre utalt Putyin, amikor kijelentette: "Számunkra ez ugyanannyi, mint a Pershing-rakéták telepítése volt, a fenyegetés teljesen ugyanolyan."
Putyin Václav Klaus cseh elnökkel tárgyalt a Kremlben a radartelepítésről. Klaus úgy vélte, hogy sikerült meggyőznie Putyint: a rakétavédelmi vita nem árthat Csehország és Oroszország kapcsolatainak. Azt viszont elismerte a cseh elnök, érvei nem hatottak Putyinra.
"Biztosítottam az orosz elnököt: cseh részről a legcsekélyebb szándék sincs arra, hogy ezek a radarok fenyegetéssé váljanak Oroszországra nézve" - közölte az ITAR-TASZSZ szerint Klaus, amire Putyin úgy reagált, hogy "ez érthető is, hiszen nem Csehország fogja vezérelni ezeket a radarokat". "A történelemben először jelennének meg az európai kontinensen az amerikai hadászati nukleáris gépezet rendszerei" - hangsúlyozta.
MTI/[origo]