Még ütközik a Nyugat és Oroszország koszovói megoldása

Az Egyesült Államok európai szövetségeseivel kidolgozta egy olyan ENSZ-határozati javaslat alapelemeit, amely saját államot javasol Koszovó kétmilliós albán lakosságának, miközben a tárgyalások folytatását szorgalmazó Oroszország is előterjesztette elképzeléseit a dél-szerbiai szakadár tartomány jövőjére vonatkozóan a Biztonsági Tanácsban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának európai tagjai, az Egyesült Államok és Németország, az Európai Unió soros elnöke "egy Koszovóról szóló, új ENSZ BT-határozat lehetséges elemeinek" 13 pontját köröztetik. A határozati javaslat az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján készül, amely kötelező érvényűvé tenné rendelkezéseit - derült ki a brit hírügynökséghez kedden eljutott dokumentumokból.

Legfontosabb intézkedése azoknak a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által megfogalmazott ajánlásoknak a jóváhagyása, amelyek gyakorlatilag függetlenséget biztosítanának Koszovónak az EU védnöksége alatt.

Az Ahtisaari-tervvel szembeni erős szerbiai ellenkezés fényében a nyugati országok dokumentuma kimondja, hogy a Koszovóról szóló intézkedések Belgrád akarata ellenére történő életbe léptetése "speciális eset" az "1990-es évekbeli (a koszovói albánok elleni szerb) erőszak és elnyomás miatt".

Az előirányzott lépések között megfogalmazódik az is: "sürgősen szükség" van arra, hogy további előrelépés történjen a menekültek és otthonaikból elűzöttek hazatérése terén, ami főként a szerb kisebbséget érinti.

A nyugati határozattervezet felváltaná azoknak a rendelkezéseknek a többségét, amelyet egy 1999-es BT-határozatban rögzítettek a kisebbségi jogi normák felállításáról és az erőszak megfékezéséről. Moszkva azon az állásponton van, hogy az akkor megfogalmazott kívánalmak nem teljesültek, márpedig addig nem lehet dönteni a tartomány végső státusáról.

Oroszország - Szerbia hagyományos szövetsége - az Egyesült Államokkal és az európai országokkal szemben ezért úgy véli, hogy még túl korai határozni Koszovó sorsáról és a "tárgyalások folytatásának szükségességét" hangsúlyozza. Az orosz dokumentumterv kulcspontja annak elismerése, hogy "mostanáig nem vezetett eredményre a Koszovó jövendő státusának meghatározására hivatott politikai folyamat, és a tárgyalások folytatására van szükség Belgrád és Pristina között olyan kiegyensúlyozott nemzetközi közvetítéssel, amely elsősorban a kisebbségi jogok védelmére összpontosít".

Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet, a BT soros elnöke megerősítette, hogy pénteken kiosztották a nyugati országok által készített dokumentumot és igyekezett jelentéktelen színben feltüntetni az orosz vétófenyegetést. "Nekem nem fenyegetőztek ezzel, együtt dolgozunk velük" - mondta újságíróknak.