Elment a Szent Koronát visszaszerző amerikai

2007.05.26. 12:55

Komoly szerepe volt a Szent Korona visszaszerzésében, Kádárt köpönyegforgatónak tartotta, de  úgy vélte, hogy Magyarország az amerikaiak segítsége nélkül is közeledett a Nyugathoz. Philip M. Kaiser egykori budapesti nagykövetről van szó, aki a napokban hunyt el 93 évesen. Carter elnök alatt szolgált Budapesten, de kivette a részét a kubai rakétaválságból is.

"Jelentős szerepem volt a Szent Korona visszaszolgáltatásában, a magyar-amerikai vámegyezmény megkötésében és Magyarország nyugati nyitásában" - így összegezte 1977-80-ig tartó budapesti nagyköveti szerepét Philip M. Kaiser, aki csütörtökön hunyt el Washingtonban, 93 éves korában.

A Harry S. Truman Könyvtárnak, még 1987-ben adott élettörténet interjúban Kaiser úgy fogalmazott, hogy a kommunista Magyarország az Egyesült Államok nélkül kezdte liberalizálni és decentralizálni gazdaságát az 1970-es években.

"Egyedül kezdték, még azelőtt, hogy mi beszálltunk volna, de mi igyekeztünk elérni, hogy ezt folytassák. Magyarország volt a modell Gorbacsovnak és a kínaiaknak" - mondta Kaiser, aki Jimmy Carter demokrata amerikai elnök nagykövete volt Budapesten.

Kádár és a korona

Az Egyesült Államok 1978-ban adta vissza "a magyar népnek" a Szent Koronát, miután Kaiser elmondása szerint sikerült meggyőznie a Carter-kormányzatot, hogy a gesztus elősegítené Magyarország nyugati nyitását.

A koronát, amely 1945-től az amerikaiaknál volt, Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át a Parlamentben. Washington ragaszkodott hozzá, hogy ne Kádár Jánosnak, hanem szimbolikusan a magyar népnek adják vissza.

Kaiser egyébként Kádárról - akivel többször is találkozott - úgy vélekedett, hogy "köpönyegforgató, aki hitszegő és álnok módon viselkedett 1956-ban". "A későbbiekben azonban népszerűvé vált, liberalizálta a magyar gazdaságot és politikai értelemben eltávolodott a régi, sztálinista rendszertől" - mondta Kaiser 1987-ben, amikor Kádár még élt.

Forrás: MTI
Sokan a Kádár-rezsim elismerésének tekintették

"A dolgok nem mennek jól manapság. A gazdaság rossz állapotban van, Kádár is teret veszít. Idős már, de nem távozik. Így lehet, hogy nem telik bele sok idő és eltávolítják majd" - nyilatkozta Kaiser 1987-ben.

Kubai rakétaválság

Kaiser nevéhez fűződik még, hogy a kubai rakétaválság idején elérte: a szenegáli elnök megtagadta a leszállás jogát a szovjet repülőgépektől, így azok nem tudtak újratankolni Kubába tartva. Ebben az időben Kaiser Szenegálban volt nagykövet (1961-1964). Az 1962-es kubai rakétaválságot a hidegháború legsúlyosabb konfrontációjaként tartják számon.

A Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, amelyekkel megtámadhatták volna az Egyesült Államokat is, miután a CIA 1961-ben a Disznó-öbölben végrehajtott támadással sikertelenül próbálta megdönteni a Castro-rezsimet. A két hétig tartó, háborúval fenyegető válságot végül sikerült rendeznie John F. Kennedy amerikai elnöknek és Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek, miután az utóbbi beleegyezett a rakéták elszállításába.

Riporter kerestetik

Az 1913-ban, Philip Mayer Kaiserként, a New York-i Brooklynban született egy tízgyermekes család kilencedik gyermekeként. Szülei 1905-ben, az akkor Oroszországhoz tartozó Ukrajnából vándoroltak az Egyesült Államokba, négy, legidősebb testvére még ott született. Kaiser mindhárom fia újságíró, illetve író lett.

"A vacsoraasztalnál minden este versenyeztünk, hogy kinek van a legjobb története. Ha nem dramatizáltuk elég jól a sztorit, az apám előrehajolt és ránk kiabált: nagyszerű riporterkém, sikerült eltemetned a sztori lényegét! Egy idő után, ez sosem fordult elő többé" - magyarázta egyik fia, Charles Kaiser, miként lettek mindannyian újságírók. Kaisert felesége, három gyermeke, és négy unokája gyászolja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK