Szerbia jobb kapcsolatra törekszik a hágai törvényszékkel

2007.05.31. 18:41

Nemzetbiztonsági tanács létrehozásáról határozott csütörtökön a szerb kormány: a biztonsági szolgálatok tevékenységét összehangolni és ellenőrizni hivatott új testület fontos szerephez juthat Belgrád és a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) együttműködésében, ezáltal Szerbia európai integrációs törekvéseinek előmozdításában.

A nemzetbiztonsági tanácsot néhány nappal az előtt hozta létre a szerb kormány, hogy június 4-én Belgrádba látogat Carla del Ponte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező NT főügyésze. Del Ponténak a hágai együttműködésről alkotott véleménye döntő tényező lehet abban, hogy az Európai Unió felújítja-e Szerbiával a társulási tárgyalásokat.

A megbeszéléseket az EU szakította meg egy évvel ezelőtt, mivel nem tudta elérni, hogy Belgrád segítsen az egyik fővádlott, Ratko Mladic volt boszniai szerb tábornok felelősségre vonásában. Brüsszeli illetékesek szerdán mindazonáltal jelezték, hogy a tárgyalások hamarosan folytatódhatnak, mert Belgrád törekszik az együttműködés javítására.

A kabinet egyúttal döntött az NT-vel való együttműködés átfogó kérdéseivel foglalkozó nemzeti tanács felállításáról is, amely felváltja az ugyanezen kérdéskörrel korábban Szerbia és Montenegróban foglalkozó testületet, amely a közös állam tavaly májusi széthullása - Montenegró kiválása - után feloszlott.

A szerb biztonsági szolgálatok ellenőrzését intézményesítő nemzetbiztonsági tanácsot Boris Tadic államfő vezeti majd, a testületben rajta kívül Vojislav Kostunica kormányfő, a védelmi, a belügy- és az igazságügyi miniszter, a vezérkari főnök és a polgári és katonai titkosszolgálatok vezetői kapnak helyet.

A tanács felállítását bejelentő kormányközleményből nem derültek ki a tanács jogkörei, amelyről korábban komoly tárgyalások sem folytak Belgrádban. A hágai vádlottak felkutatásában a szerb rendőrségnek és titkosszolgálatoknak jut meghatározó szerep; a belügyi tárca Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) ellenőrzése alatt áll, s hozzá közel álló személy vezeti a legnagyobb titkosszolgálatot, a Biztonsági Információs Ügynökséget (BIA) is. Kostunica - aki elsőrendű feladatának Koszovó megtartását tekinti - ily módon döntően befolyásolhatja a hágai követelések teljesítésének ütemét.

Ellensúlyt képezhet a testületen belül vele szemben az elsősorban az európai integrációt zászlajára tűző demokrata párti Tadic elnök, aki államfőként a hadsereg főparancsnoka. Ebben a minőségében befolyással lehet a katonai titkosszolgálatokra - igaz, ez utóbbiakat a szerb sajtó az elmúlt években éppen Mladic bujkálásának segítésével vádolta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK